Oroszország céljai nem változtak
Az Ultrahang legfrissebb adásában Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere volt Király Tamás vendége. A beszélgetésben a többi között a budapesti tárgyalások, az amerikai külügyminiszterrel, Marco Rubióval folytatott egyeztetések, az orosz–ukrán háború kilátásai, valamint a magyar–orosz kapcsolatok kerültek szóba.
Lavrov részletesen beszélt az isztambuli béketárgyalások kudarcáról, a nyugati befolyásról, az orosz területi igényekről és arról is, miért tartja képmutatónak a Nyugat vádjait az „elrabolt ukrán gyerekekről”, vette észre a Magyar Nemzet.
Szergej Lavrov felidézte: a háború elején Oroszország készen állt a tárgyalásra, ám az ukrán fél külső nyomásra elállt ettől.
„A művelet megindítása után az ukránok tárgyalásokat kértek. Megegyeztünk, több fordulót tartottunk Belorussziában, majd Isztambulban. Ott az ukrán küldöttség egy dokumentumot nyújtott be, amely a szerződés alapjául szolgálhatott volna. Elfogadtuk, alá is írták. Aztán Boris Johnson közölte velük, hogy ne tegyék, hanem folytassák a harcot Oroszország ellen, amíg le nem győznek minket” – mondta Lavrov. Mint mondta, ma már tudjuk, hogy Johnson ezért rengeteg pénzt kapott, hiszen egy barátja fegyvert adott el az ukránoknak, így neki fontos volt, hogy aháború ne érjen véget.
A tárcavezető szerint ez volt az a pillanat, amikor a Nyugat „megölte a béke esélyét”. Lavrov úgy fogalmazott, a háború elhúzódásáért nem Oroszország, hanem a Nyugat felelős, amely szerinte mindent megtesz, hogy „Ukrajnát eszközként használja Oroszország gyengítésére”.
A külügyminiszter élesen reagált a háborús bűnökkel, különösen a gyerekek elhurcolásával kapcsolatos vádakra is.
A hazugság és a propaganda mennyisége megdöbbentő. Halljuk, hogy Oroszország több tízezer gyermeket rabolt el. Az isztambuli tárgyalásokon kértük, adják meg a listát az eltűntekről. Végül kaptunk egy 339 nevet tartalmazó jegyzéket. 339, nem tízezer, és közülük sokan felnőttek voltak, sokuk Európában tartózkodik. Mégis továbbra is azzal vádolnak, hogy gyerekeket rablunk – mondta Lavrov.
A miniszter szerint a Nyugat által hangoztatott „visszavonulás az 1991-es határokig” irreális, hiszen az orosz ajkú lakosság nagy része már nem tekinti magát ukránnak.
„Ha az 1991-es határokon belül hagyjuk ezeket a területeket, mi történik azokkal az emberekkel, akiket Ukrajna éveken át nyíltan másodrendűnek, sőt fajnak nevezett? Zelenszkij még a háború előtt azt mondta, hogy aki orosz kultúrához tartozónak érzi magát, az költözzön Oroszországba a gyerekei biztonsága érdekében. A donyecki, luganszki, zaporizzsjai és herszoni emberek valójában csak megfogadták a tanácsát – visszatértek Oroszországba” – fogalmazott.
Lavrov beszélt Odessza helyzetéről is, miután korábban Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a város „ősi orosz település”.
„Odessza helyén egykor egy kis falu volt. Nagy Katalin építtette át, ő hozta létre a kikötőt, az utakat, a gyárakat. Ezért mondta az elnök, hogy Odessza orosz város. Az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, de amikor a város alapítójának, Nagy Katalinnak az emlékművét a kijevi rezsim eltávolította, az UNESCO hallgatott. A francia főigazgató egy szót sem szólt” – mondta a külügyminiszter.
Lavrov kijelentette: Oroszország céljai nem változtak, és a béke csak akkor lehet tartós, ha a Nyugat befejezi Ukrajna felfegyverzését.
Meg vagyunk győződve arról, hogy a nép megmentéséhez meg kell védenünk azokat, akik mindig is az orosz kultúrához tartoztak – akik oroszul beszéltek, oroszul tanították a gyerekeiket, orosz filmeket néztek. A jogfosztás és az orosz történelem eltörlése már jóval a hadművelet előtt elkezdődött. A NATO terjeszkedése, a bázisok kiépítése és az orosz nyelvű közösségek üldözése voltak a kiváltó okok. Ezt mindenkinek meg kell értenie – mondta.
Az orosz külügyminiszter szerint a Nyugat és Ukrajna részéről képmutatás, amikor pusztán a háború befejezéséről és a tűzszünetről beszélnek, miközben nem hajlandók szembenézni a konfliktus valódi okaival. Úgy fogalmazott: „Az emberek csak azt kérdezik, hogy mikor fejezik be a háborút, mikor lesz tűzszünet. Ez nem őszinte, ha úgy vesszük. Egy őszinte vita az lenne, ha mindenekelőtt azt mondanák az ukránoknak, hogy állítsák vissza a nyelvi jogokat.”
Szerinte Ukrajna sorra hozza az alkotmányt és a nemzetközi egyezményeket sértő törvényeket, amelyek diszkriminálják a nemzeti kisebbségeket, köztük a kárpátaljai magyarokat is. Hozzátette: „Nincs egyetlen olyan nemzetközi egyezmény sem, amely kimondaná, hogy vannak olyan nyelvek, amelyek fontosabbak másoknál. Olyan ez, mint Orwellnél: minden állat egyenlő, de egyesek egyenlőbbek, mint mások.”
Lavrov arról is beszélt, hogy nagyra értékelik Magyarország szerepét a kisebbségi jogok védelmében, és külön kiemelte: „Többször beszéltem Szijjártó Péterrel, és ő biztosított arról, hogy Magyarország minden nemzeti kisebbség jogaiért küzd.”
A külügyminiszter úgy vélte, Brüsszelben „senki sem akar emlékezni” arra, hogy Magyarország elérte: az ukrán uniós csatlakozási fejezetekben szerepeljen a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Hangsúlyozta, hogy amíg Ukrajna nem vonja vissza az alkotmányát és a nemzetközi egyezményeket sértő intézkedéseket, addig nem lehet szó valódi békéről.
Szükségünk van egy ütközőzónára, mert az ukránok folytatják az orosz területek bombázását és drónozását. A békéről csak akkor beszélhetünk, ha megvédjük azokat az embereket, akik mindig is az orosz kultúrához tartoztak – jelentette ki.
Forrás: MH
Follow @jobboldalihirek