Miért robban ekkorát az ammónium nitrát és egyáltalán mi az?
Helyi idő szerint kedd este hatalmas robbanás rázta meg Bejrútot. A balesetben legkevesebb 100 ember meghalt, a sérültek száma eléri a több ezret. A libanoni miniszterelnök, Hassan Diab szerint a tragédiát az okozta, hogy nagyjából 2700 tonna ammónium-nitrát robbant fel, amit a bejrúti kikötőben tároltak. De mi is valójában az ammónium-nitrát és hogyan képes ekkorát robbanni?
Kiváló műtrágya, amiből pokoli bomba válhat
Az ammónium-nitrát fehér színű, szagtalan só. A nitrogént tartalmazza kétféle formában, ammónium (NH4) és nitrát (NO3) formájában. A képlete NH4NO3. Pellet formájában gyártják, és alapvetően műtrágyaként hasznosítják, de gázolajjal összekeverve robbanószer is előállítható belőle. Meglepőnek tűnik, de valójában elég nehéz felrobbantani, a robbanáshoz szükséges kémiai reakciót általában detonátorral indítják be. Akkor viszont hatalmasat robban.
Ahhoz, hogy az ipari célra használt ammónium-nitrát a bejrúti robbanáshoz hasonló méretű pusztítást véletlenül vigyen véghez (véglegesen még nem zárták ki a merényletet, bár a nyilatkozatokban a libanoni politikusok balesetről beszélnek), több szerencsétlen tényezőnek kell egyszerre találkoznia.
Hogyan képes az ammónium-nitrát ekkorát robbanni?
Fontos megjegyezni – ahogy már említettük -, hogy az ammónium-nitrát önmagában nem robban fel,ehhez arra van szükség, hogy a közelében lévő anyagok lángra kapjanak.
Ahogy azt általános iskolában megtanultuk, a tűz kialakulásához elengedhetetlen az oxigén jelenléte, az ammónium-nitrát pelletekben pedig az oxigén koncentráltabban van jelen, mint a körülöttünk lévő levegőben. Ezért van az, hogy valamilyen robbanóanyaggal keverve bányarobbantásoknál gyakran és hatékonyan alkalmazzák.
Nem mindig kell viszont bomba ahhoz, hogy a vegyület pusztítóvá váljon.
Amennyiben az ammónium-nitrát közelében a hőmérséklet drasztikusan megemelkedik (jelen esetben tűz miatt), a vegyület elbomlik, és rövid idő leforgása alatt nitrogén-oxid és vízgőz szabadul fel.
A bejrútihoz hasonló tragédia nem példa nélküli, 2015-ben szintén egy nagyobb robbanás játszódott le a kínai Tiencsinben. A balesetet – amelyben 173 ember halt meg – az okozta, hogy az ammónium-nitrát közelében gyúlékony, párolgó vegyszereket tároltak.Ezek a légneművé váló, tűzveszélyes anyagok lángra kaptak és belobbantották az ammónium-nitrátot is.
2001. szeptember 21-én a toulouse-i AZF vegyi üzemben 300 tonna ammónium-nitrát robbant fel, 31 ember halálát okozva. A robbanást 80 kilométer távolságban is hallani lehetett.
Az ammónium-nitrátból – a pusztító ereje miatt – robbanóanyagot is készítenek. Az ANFO-nak nevezett keverék 94% ammónium-nitrátból és 6% kerozinból, benzinből vagy dízelolajból áll, és pusztító hatása a TNT-hez hasonló. Ilyet robbantott 1995-ben az Egyesült Államokban Timothy McVeigh az FBI oklahomai épületénél. Akkor 168-an haltak meg, ez volt 2001-ig a legpusztítóbb merénylet az Egyesült Államokban.
Az egyelőre nem ismert, Bejrútban pontosan mi váltotta ki az ammónium-nitrát pusztító reakcióját, de a videófelvételek tanúsága szerint a nagy robbanás előtt már tűzvész pusztított és volt több kisebb robbanás is.
Habár a tűz megléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ammónium-nitrát felrobbanjon, a pusztító reakció kiváltása nem ilyen egyszerű –a tűznek egyrészt elég hosszan arra a viszonylag szűk területre kell koncentrálódnia, ahol a pelleteket tárolják, másrészt a pelleteknek is szennyeződniük kell valamilyen gyúlékony anyaggal, hogy az ammónium-nitrát hatalmas erejű robbanásban semmisüljön meg.
Innen tudható biztosra, hogy az ammónium-nitrát volt a fő probléma
A The Conversation magazin információi szerint a bejrúti kikötőben már hat éve tárolták úgy a 2750 tonna ammónium-nitrátot, hogy a vegyi anyag biztonságos őrzéséhez szükséges óvintézkedéseket nem tartották be megfelelően. Ez a hanyagság nagymértékben hozzájárulhatott a balesethez.
Honnan tudhatjuk biztosra, hogy ammónium-nitrát robbant be, és nem valami más szerkezet idézte elő a mérhetetlen pusztítást? Mint azt korábban írtuk, az ammónium-nitrát bomlása során nitrogén-dioxid (NO2) keletkezik. A nitrogén-dioxid egy vöröses színű, szúrós szagú gáz.A bejrúti film- és képfelvételeken tisztán látszik, hogy a robbanás helyéről gomolygó füst vöröses színű – pont, mint a nitrogén-dioxid.
A nitrogén-oxidok egyébként gyakori szennyezőanyagok városi környezetben. Irritálják a légutakat, így nagyobb koncentrációban súlyosan károsíthatják az emberek légzőszervrendszerét. A robbanás miatt valószínűleg drasztikus mértékben megemelkedett nitrogén-dioxid-szint egészségi kockázatot jelent a helyieknek, és ez a veszélyhelyzet – időjárástól függően – több napon át is fennmaradhat.
Forrás:origo.hu