Bumerángként üthetnek vissza Zelenszkijre a Barátság kőolajvezeték elleni támadások
A Berliner Zeitung a pénteki washingtoni Orbán–Trump-csúcs fényében elemezte az augusztusi és szeptemberi ukrán dróntámadásokat és Volodimir Zelenszkij stratégiáját. A portál szerint a Barátság kőolajvezeték elleni akciók komoly kockázatot rejtenek a szövetségesek számára, és három alapvető kérdést vetnek fel: vajon az orosz energetikai létesítmények legitim célpontok-e, hol a határ a jogos önvédelem és a szövetségesek zsarolása között, és meddig tartható fenn hosszú távon ez a stratégia.
Ukrajna a vezeték elleni támadásoknál az önvédelemre és az orosz agresszió megtorlására hivatkozott, ami nemzetközi jogi szempontból védhető álláspont lenne. Ugyanakkor a Berliner Zeitung rámutat, hogy a támadások súlyosan veszélyeztethetik Ukrajna legfontosabb szövetségesét, az Európai Uniót, és hosszú távon elidegeníthetik Kijev partnereit, ha az infrastruktúra elleni kényszerítő politika folytatódik.
A Barátság vezeték nem csupán egy cső a föld alatt, hanem Magyarország energiaellátásának ütőere: az ország olajimportjának 86, földgázának 74 százaléka innen származik. Az IMF számításai szerint a vezeték teljes leállása a magyar GDP-t több mint 4 százalékkal csökkentené. Szlovákia olajellátása is jelentősen függ a vezeték működésétől, így az Európai Bizottság komoly dilemmával szembesül: nem követelheti az orosz energiaimport leállítását úgy, hogy közben a tagállamokat energiaválságba taszítja.
Alternatívaként a Berliner Zeitung az Adria-vezetéket említi, de a Mol közleménye szerint ez nem járható út. A portál rámutat, hogy a Zelenszkij-stratégia következtében Magyarország a nemzetközi politikai térben pozíciót erősített, amit a washingtoni csúcson is érvényesített: Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott tárgyalás után teljes mentességet ért el a vezetékes orosz olajra és földgázra vonatkozó szankciók alól, valamint 600 millió dollár értékben vásárol amerikai LNG-t.
A lap ugyanakkor figyelmeztet, hogy Ukrajna hosszú távon nem tarthatja fenn az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozata szerint Magyarország akár leállíthatja az Ukrajnába irányuló áramexportot, ha a támadások folytatódnak; 2024-ben az ukrán áramimport körülbelül 40 százaléka Magyarországról érkezett.
A Berliner Zeitung arra is rámutat, hogy Magyarország és Szerbia új, 2027-re tervezett olajvezeték-építéssel készül, amely független lenne az ukrán területektől, és közvetlenül szállítana orosz olajat. A lap összegzése szerint a cél nem szentesíti az eszközt, és a jogos önvédelem sem mentesíti Ukrajnát a meggondolatlan lépések következményei alól.
Híradó nyomán
Follow @jobboldalihirek