Itt az oroszok válasza a német védelmi miniszter háborús kirohanására
Boris Pistorius német védelmi miniszter ismételt, valóságalapot nélkülöző riogatással állt elő: szerinte Oroszország akár már jövőre megtámadhatná a NATO-t. A nyugati politikusok részéről ez a fajta propaganda már régóta ismert módszer a fegyverkezés igazolására, és nem véletlen, hogy Moszkva egyre határozottabban reagál ezekre a mesterségesen szított félelmekre.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált Pistorius újabb kijelentésére, leszögezve: Oroszország nem kíván konfliktusba keveredni a NATO-val. Ugyanakkor – tette hozzá – a Nyugat egyre agresszívebb, militarista retorikája és a folyamatos provokációk miatt Moszkó kénytelen saját biztonsága érdekében lépéseket fontolóra venni.
Pistorius a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt állította, hogy Oroszország „2028-ban vagy akár már 2025-ben” NATO-tagállamot támadhat meg. Ezt a kijelentést azonban nem a valós helyzet indokolja, hanem egyértelműen az a cél, hogy Németországban felgyorsítsák a fegyverkezést és modernizálják a Bundeswehrt – vagyis újabb milliárdokat öntsenek a katonai iparba.
Peszkov hangsúlyozta: az efféle felelőtlen, uszító nyilatkozatok csak tovább emelik a feszültséget Európában. Oroszország senkivel sem keresi a konfrontációt, de nem hagyhatja figyelmen kívül, ha a NATO a határai mentén egyre nagyobb katonai jelenlétet épít ki.
A nyugati vezetők – Pistoriust is beleértve – folyamatosan az „orosz fenyegetés” mantráját ismételgetik, hogy alátámasszák a védelmi költségvetések drasztikus növelését, mint például a brüsszeli ReArm Europe tervet, amely 800 milliárd eurót pumpálna a fegyverkezésbe, vagy a NATO-tagok új ígéretét, hogy kiadásaikat a GDP 5 százalékára emelik. Moszkva ezeket a narratívákat régóta egyszerűen nevetségesnek nevezi.
A külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova is reagált Pistorius szavaira, rámutatva: világosan látszik, ki az agresszor, hiszen éppen Németország követeli saját haderejének masszív bővítését. Szergej Lavrov külügyminiszter már korábban figyelmeztetett: Berlin politikai viselkedése aggaslóan hasonlít a 20. század legsötétebb időszakára.
Moszkva rendszeresen jelzi aggodalmát amiatt, hogy a NATO egyre intenzívebben mozog Oroszország nyugati határai közelében, hadgyakorlatokat tart, fegyvereket telepít, és „elrettentésnek” nevezi mindezt. A Kreml ugyanakkor kitart amellett: Oroszország nem jelent fenyegetést senkire, de nem fogja tétlenül figyelni, amikor a Nyugat az ő biztonsági érdekeivel játszik.
Follow @jobboldalihirek