Úgy venne fel hitelt Von der Leyen, hogy már most is tele van adóssággal az EU
Ursula von der Leyen újra gigantikus összeget szedne össze az adófizetők pénzéből, hogy tovább tömje a korrupciótól hangos ukrán rendszer kasszáját: ezúttal legalább 50 milliárd, de akár 135 milliárd eurót is rákényszerítene az uniós tagállamokra. Ha pedig a tagországok nem dobják össze a pénzt, az Európai Bizottság elnöke szerint jöhet az újabb közös hitelfelvétel – amelynek terheit természetesen nem Ukrajna, hanem maga az Európai Unió viselné. Ez annál is kellemetlenebb, mert a közösség már most is súlyos adósságok alatt roskadozik – nem véletlen, hogy a magyar kormány határozottan elutasítja az ötletet.
Von der Leyen minden korábbinál erősebben erőlteti a közös eladósodást, miközben az EU költségvetése így is feszült állapotban van. A tagállami vezetőknek küldött levelében azt követelte, hogy mivel Ukrajna pénzügyi csődközelben van, az EU ismét sietve biztosítson számára újabb, óriási összeget 2026 első negyedévéig. Három lehetséges megoldást vázolt: vagy a tagállamok fizetnek, vagy újabb piaci hitelt vesz fel az unió, esetleg a befagyasztott orosz vagyonra vesznek fel kölcsönt. Mivel roppant valószínűtlen, hogy az országok összekalapoznák a szükséges összeget, a közös hitel felvétele tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek – még több teherrel az európai polgárok számára.
Von der Leyen döbbenetes számokat közölt: úgy számol, hogy Ukrajnának 2026-ra 103,2 milliárd eurónyi katonai kiadásra lesz szüksége, amelynek felét sem tudja fedezni, így 51,6 milliárd euró hiányzik a kasszából. Ez önmagában is majdnem húszezer milliárd forint – a magyar éves költségvetés kétharmada. Az IMF előrejelzései alapján pedig 2026–2027 között további 135,7 milliárd euróra lenne szükség. Mindez a már korábban jóváhagyott 50 milliárdos csomagon felül értendő.
Közben maga az Európai Unió is jóval messzebb került a korábbi, kiegyensúlyozott fiskális politikájától. A járvány után beindított helyreállítási program (Next Generation EU) révén az EU történetének legnagyobb, 800 milliárd eurós hitelét vette fel, amelyet 2058-ig kell törleszteni. Emellett ott van a SURE program csaknem 100 milliárd eurós adóssága is. Ezek után újabb hiteleket vállalni – ráadásul nem a saját tagállamok gazdaságának helyreállítására, hanem Ukrajna folyamatos fenntartására – minden korábbinál veszélyesebb lépés lenne.
Nem véletlen, hogy Magyarország és több más ország határozottan ellenzi a közös adósság növelését. A kritikusok hangsúlyozzák: ez a politika valójában az „adósságunió” előszobája, amelyben a fegyelmezettebb országoknak kell fizetniük a felelőtlenebb tagállamokért – vagy jelen esetben egy EU-n kívüli, súlyosan korrupt külföldi államért. Ráadásul a közös hitelfelvétel csorbítja a tagállamok költségvetési szuverenitását, és tovább növeli Brüsszel hatalmát a nemzeti gazdaságpolitikák felett.
Mindezt súlyosbítja, hogy a Next Generation EU pénzeinek jelentős része máig ki sincs fizetve, a program 2026-ban lejár, és a bürokratikus útvesztők miatt hatékonyságról szó sem lehet. Ennek fényében teljes joggal merül fel a kérdés: hogyan lehetne indokolni egy újabb, még kockázatosabb hitel felvételét?
Az Európai Tanács december közepén dönt a kérdésről. Ha a tagállamok rábólintanak von der Leyen újabb ötletére, akkor az EU nemhogy nem saját magát segíti ki a jelenlegi válságból, hanem még mélyebbre löki az európai gazdaságokat – mindezt Kijev érdekében, saját polgárai kárára.
MNO nyomán