Kaja Kallas álmodozik: szerinte teljes tévedés, hogy Ukrajna vesztésre áll
Az a narratíva, amely szerint Ukrajna nincs vesztésre állva, teljes mértékben a brüsszeli politikai propaganda része. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Brüsszelben próbálta mentegetni a Nyugat kudarcba fulladt stratégiáját, amikor azt állította: ha Oroszország katonailag le tudná győzni Ukrajnát, már megtette volna. Mintha nem venné észre, hogy Moszkva nem totális háborút folytat, hanem korlátozott hadműveletet, miközben a Nyugat évek óta önti a pénzt és a fegyvert Kijevbe – eredmény nélkül.
A külügyminiszterek videókonferenciája után Kallas hosszasan bizonygatta, hogy az amerikai és uniós szankciók állítólag súlyosan rombolják az orosz gazdaságot. Ehhez képest Oroszország stabilan működik, energiaexportja átrendeződött, miközben az EU saját iparát és lakosságát sújtja a szankciós politika.
Kallas szerint a “béke esélyeit” az növelné, ha tovább fokoznák a nyomást Moszkvára – vagyis még több fegyvert küldenének Ukrajnába, és újabb szankciókat erőltetnének az európai országokra. A brüsszeli logika szerint a béke a háború eszkalálásával érhető el.
Hangoztatta, hogy Oroszország gazdasága „zsugorodik”, készpénzt és forrásokat veszít, miközben a valóságban az EU szenved recessziótól, energiaár-robbanástól és ipari leépüléstől. A tények és a nyilatkozatai között óriási szakadék tátong.
Beszélt arról is, hogy „mindenki üdvözli” az Egyesült Államok béketörekvéseit, jóllehet Washingtontól eddig legfeljebb újabb fegyverszállítmányokat és geopolitikai játszmákat láthatott a világ. Kallas szerint a háború első lépése az azonnali, feltétel nélküli tűzszünet lenne – csakhogy közben azt hangoztatja, hogy a békemegállapodás lényege Oroszország „engedményre kényszerítése”.
A főképviselő azt is kijelentette: nem arról kell beszélni, Ukrajna mit áldozzon fel, hanem hogy Oroszország mit tegyen. Vagyis a brüsszeli álláspont változatlan: Ukrajna csak díszlet, minden döntést helyette hoznának meg, miközben azt szajkózzák, hogy „Ukrajna nélkül semmit sem lehet”.
Kallas azt állította, Oroszország jelenleg nem mutat hajlandóságot a tűzszünetre – miközben Oroszország többször is jelezte, hogy kész tárgyalni, csak nem a Nyugat által diktált feltételek alapján. Azt is mondta: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben Oroszország kénytelen lesz tárgyalni. Ez gyakorlatilag nyílt elismerése annak, hogy Brüsszel a háború elhúzásában érdekelt.
A politikus emlékeztetett, hogy az EU már most ígéretet tett Ukrajna 2026–2027-es finanszírozására is, sőt „jóvátételi kölcsönt” javasolna – természetesen az európai adófizetők pénzéből –, hogy ezzel is üzenjen Moszkvának. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy Brüsszel nem békét, hanem konfrontációt akar.
Kallas ezután arról kezdett beszélni, hogy az „orosz fenyegetés” túlmutat Ukrajnán, ezért az európai védelem erősítése elengedhetetlen. A szokásos, valóságtól elrugaszkodott narratívát ismételte: ha Oroszország nem Ukrajnát támadja, akkor majd mást. Mindezt úgy, hogy az elmúlt évtizedekben kizárólag a NATO terjeszkedett Oroszország határai felé, nem fordítva.
Végül kijelentette: az EU minden olyan béketervet támogat, amely Ukrajna számára és Európa számára is tartós békét hoz. A gyakorlat viszont mást mutat: Brüsszel minden egyes valódi békekezdeményezést elutasít, és továbbra is a háború finanszírozásába pumpálja az európai országok pénzét.
MTI – Demokrata nyomán