Németországban bevezetik a „szükségalapú” sorkatonai szolgálatot
A német parlament végül rábólintott arra az új katonai szolgálati modellre, amely 2027-től minden 18 éves férfit kötelező orvosi vizsgálatra rendel be – függetlenül attól, hogy akar-e a hadsereg közelébe menni vagy sem. Papíron továbbra is „önkéntes” marad a szolgálat, de ha a berlini vezetés nem tud elég embert összeszedni, akkor bevezetik a „szükségalapú” sorkatonaságot, akár sorshúzással kiválasztva a kötelezetteket. A Bundestag 323:272 arányban szavazta meg az elképzelést, amely Friedrich Merz kancellár nagyra törő – és sokak szerint veszélyesen militarista – célját szolgálja: Európa legerősebb hadseregének felépítését.
Németország 2011-ben, Angela Merkel idején számolta fel a kötelező sorkatonaságot, és ezzel egy gyengülő, létszámhiánnyal küzdő önkéntes haderőre állt át. A Bundeswehr 2023-ra már csak 181 500 katonát tudott felmutatni.
A 2022-es orosz–ukrán háború kitörése azonban alapjaiban rendezte át a német gondolkodást. Olaf Scholz korábbi kancellár „Zeitenwende” néven hirdette meg a fordulatot, és 100 milliárd eurós különalapot dobott a Bundeswehrre. Friedrich Merz hatalomra kerülése után még tovább ment, és kijelentette: Németországé lesz Európa legerősebb hagyományos hadserege, mert – ahogy fogalmazott – „Putyin csak az erő nyelvét érti”.
A Deutsche Welle beszámolója szerint a parlament december 5-én jóváhagyta az új rendszert. A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba: ekkortól minden 18 éves fiatal – férfiak és nők is – kérdőívet kap katonai hajlandóságáról. A férfiaknak kötelező kitölteni, a nőknek önkéntes. 2027-től pedig a katonailag „ígéretes” férfiakat már kötelező orvosi vizsgálatra hívják be, hogy a hadsereg tisztán lássa, hány bevethető fiatalra számíthat.
A védelmi miniszter, Boris Pistorius arról beszél, hogy vonzóbbá kell tenni a katonáskodást, ezért a kezdő fizetés 2600 euróra nő. Ugyanakkor a törvény tudatosan nyitva hagyja a kiskaput: ha nem lesz elég önkéntes, jöhet a kötelező sorkatonaság. A Bundeswehr Szövetség elnöke, André Wüstner szerint ez elkerülhetetlen: „Nincs időnk… Fel kell készülnünk a kötelező szolgálatra.”
A gyakorlatban a miniszter szerint egyetlen nap alatt lezavarják a teljes alkalmassági tesztet, és már aznap eldöntik, kit hova küldenének – akár civil szolgálatra vagy katasztrófavédelembe. A fiatalokat az otthonukhoz közeli helyekre osztanák be, ami állítólag „vonzóbbá” teszi a rendszert. 2026 végéig 24 új toborzóközpontot építenek, modern, belvárosi környezetben, ingyenes ellátással és szállással csábítva a jelentkezőket.
A létszámbővítés azonban hatalmas infrastrukturális problémát jelent, mert jelenleg nincs hely az új katonáknak. Pistorius ezért 2031-ig 270 új laktanyát építtet moduláris rendszerben, 3,5 milliárd euróból.
A cél 2035-re 260 ezer katona és 200 ezer tartalékos – miközben jelenleg csak 180 ezer katona szolgál. A NATO szerint Németországnak 460 ezer főt kellene elérnie. 2027-től a védelmi minisztériumnak félévente beszámolót kell adnia a parlamentnek, de a kötelező sorozás bevezetése külön szavazást igényel.
A terv komolyan megosztja a német politikát. A Zöldek frakcióvezetője, Katharina Dröge szerint ez „bizalmatlansági nyilatkozat” a fiatalokkal szemben. Eközben pénteken háborúellenes tüntetéseket tartottak több kormányhivatal előtt, a tiltakozók pedig arra figyelmeztettek: a katonai szolgálat erőltetése a háborús feszültség további eszkalációjához vezethet – írta az Index.