Krasznahorkai László: A »magyarság« ellen minden erőmmel küzdök
Krasznahorkai László a La Repubblica című lapnak adott interjúban ismét erős kijelentéseket tett Magyarországról, a nemzeti identitásról és a hazai közéletről. Az Index által szemlézett beszélgetésben a 2025-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett szerző több ponton is bírálta a magyar társadalmat és a nemzeti büszkeség gondolatát.
Az író úgy fogalmazott, hogy bár magyar családban született és az anyanyelve is magyar, a „magyarság” fogalmával szemben kifejezetten kritikus. Egy ponton azt mondta: szerinte értelmetlen lenne feladnia a világpolgár szemléletét azért, hogy kizárólag nemzeti identitásban gondolkodjon.
Krasznahorkai az interjúban arról is beszélt, hogy számára a magyar kultúra elsősorban a nyelvhez kötődik, nem pedig történelmi jelképekhez vagy hagyományos nemzeti szimbólumokhoz. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az ő „Magyarországa” a magyar nyelv világa, nem pedig a történelmi romantikához kapcsolódó képek.
Az író a magyar közéletről is kritikusan nyilatkozott. Azt mondta, úgy érzi, eltávolodott attól a társadalmi közegtől, amelyet szerinte erősen befolyásol a politikai propaganda. Megfogalmazása szerint „messzire került” attól a magyar valóságtól, amelyet a közbeszéd és a politikai kommunikáció torzít.
A jelenlegi politikai helyzetet különösen problematikusnak tartja. Úgy véli, a populizmus számos országban komoly gondokat okoz, de szerinte Magyarországon ennek hatása kifejezetten erősen érzékelhető.
Az ország állapotát egy markáns hasonlattal is jellemezte: úgy fogalmazott, mintha egy olyan intézményben lennénk, ahol már nincsenek orvosok, és a betegek próbálják egymást gyógyítani.
Az interjúban a magyar történelemhez és a nemzeti büszkeséghez való viszonyáról is beszélt. Korábbi gondolatát felidézve azt mondta, nehezen érti, miért tekintenek sokan kiemelt büszkeséggel a történelmi csatákra, különösen akkor, ha azok sokszor vereséggel végződtek.
Krasznahorkai hangsúlyozta: számára a származás és a nemzeti identitás másodlagos kérdés, miközben a nyelv és az irodalom sokkal fontosabb kötődési pontot jelent. Az interjú részleteit a Mandiner is ismertette.