Magyarország nem kap a Barátságon olajat, Németország kap
A német kancellár az EU csúcson támadta Orbán Viktort.
„Az Európai Uniót gyakran vádolják kettős mércével, amikor hazánkat kritizálja amiatt, hogy nem váltott le az orosz szénhidrogénekről és nem áll az ukrán ügy teljes oldalán. Eközben nem foglalkozik sem az ukránok szabálytalanságaival, sem azzal, hogy a németországi schwedti finomító – amely Berlin és környéke üzemanyagellátásának 90 százalékát biztosítja – orosz olajat használ. Papíron valóban kazah nyersanyagot tüntetnek fel a részben orosz tulajdonú finomítóban, ám lengyel laborvizsgálatok kimutatták, hogy a Barátság Kőolajvezetéken Németországba érkező KEBCO olaj kémiai összetétele szinte teljesen megegyezik az orosz uráli típusú olajéval.
Az EU nem hazánk érdekeit képviseli, hanem Ukrajna oldalára áll.
Friedrich Merz az EU csúcson nyíltan bírálta Orbánt, amiért Magyarország nem szavazta meg az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatást. „Aki decemberben igent mond, majd márciusban visszavonja szavazatát, az sérti az európai együttműködés alapelveit” – mondta a kancellár. A magyar kormányfő ugyanis a Barátság Kőolajvezeték újraindításához kötötte a támogatás jóváhagyását.
Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján világosan fogalmazott: „A képlet egyszerű: ha nincs olaj, nincs pénz. Amíg Ukrajna nem garantálja a vezeték zavartalan működését és a magyar energiaellátás biztonságát, Magyarország nem tud hozzájárulni az újabb hitelkerethez. Ez nem politika, ez fizika és matematika.”
Merz erre Orbán politikáját „merkantilis külpolitikának” nevezte, szerinte a szolidaritás nem lehet adásvétel tárgya. Érdekes módon sem Merz, sem Brüsszel nem mutatott szolidaritást Magyarországgal, amikor 2023-ban Kijev megduplázta a Druzsba-vezeték tranzitdíját. Az Európai Bizottság azóta is hangsúlyozza, hogy a díjak mértéke a felek közötti kereskedelmi megállapodás része, és Ukrajna nem EU-tagként nem kötelezhető a közös uniós árszabályok betartására. Így az unió újra Ukrajna oldalára állt, és emlékeztette Magyarországot, hogy a vezetékes olajimportra kapott mentesség csak ideiglenes.
Merz a márciusi EU csúcson nyíltan fenyegetett is: szerinte a magyar blokád következményekkel jár, és a „rosszhiszemű lépéseket” a következő uniós költségvetési tárgyalásokon „alapjaiban és mélységében” fogják értékelni.
Közben az északi ág, amely a Brodi csomópontnál Németország felé halad, zavartalanul működik, így az olaj eljut a schwedti finomítóba, amely Berlin, Brandenburg és a berlini repülőtér üzemanyagszükségletének 90 százalékát fedezi. Bár Németország hivatalosan leállította az orosz olajimportot, a technológiai kényszer miatt a finomító továbbra is orosz uráli típusú olajra épül, amelynek 80%-os kapacitással történő feldolgozása nélkül logisztikai káosz alakulna ki.
Papíron a németek kazah KEBCO olajat vásárolnak, ám az a vezetéken keveredik az orosz uráli olajjal. A KEBCO márkanevet 2022-ben hozták létre a szankciók kijátszására. Bár jogilag kazah olajnak számít, a fizikai tartalom orosz, és a kazah mezőkön is orosz társtulajdonosok részesedése van, így a profit egy része továbbra is Moszkvába áramlik.
A kettős mérce napnál világosabb: Magyarországot büntetné az EU, amiért a Barátság Kőolajvezeték újraindításáig nem járul hozzá Ukrajna 90 milliárdos támogatásához, miközben Németország a nemzetközi szankciók ellenére ugyanazon a vezetéken kap olajat. Hazánknak alternatív beszerzéseket kell keresnie Horvátország irányából, míg a németek zavartalanul importálhatják az átcímkézett uráli olajat.