Megszólalt Varga Mihály, Magyar Péternek is üzent
A Magyar Nemzeti Bank elnöke először tart sajtótájékoztatót a választások óta, miután kedden döntött az alapkamat mértékéről a monetáris tanács. Varga Mihály ismertette a döntés részleteit.
Nem változtatott az alapkamat mértékén kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A Varga Mihály vezette grémium legalább még egy hónapra helyben hagyta a 6,25 százalékos alapkamatot. A jegybank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a részleteket.
Varga Mihály ismertette az MNB döntését
A jegybank döntése értelmében
- az alapkamat maradt 6,25 százalékon, míg
- a kamatfolyosó felső széle 7,25 százalék,
- az alsó pedig 5,25 százalék.
A jegybankelnök a tájékoztatón elmondta: a geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs kilátásokra. A jövőt változatlanul bizonytalanság övezi, ugyanakkor a kormányváltással a hazai eszközök kockázati felára csökkent. Ennek tartósságáról viszont meg kell győződnie a jegybanknak és a piacoknak is, ahogyan az inflációs kilátásokra gyakorolt hatásról. Ennek megfelelően
az óvatosság és a türelem továbbra is fontos a jegybank döntéseiben.
Az elhúzódó iráni háború hatása mindenhol érezhető: Európa, Kína és az Egyesült Államok növekedése is visszaeshet, az infláció pedig világszerte növekedésnek indulhat. A nyersanyagárak is inflációs nyomást jeleznek: a műtrágya világpiaci ára ugrásszerűen emelkedik a háború kezdete óta. A külső kamatkörnyezet várhatóan magasabban alakul majd.
Varga Mihály kiemelte: a választások óta a forint a régiós devizák között kiemelkedően emelkedett, ez kulcsfontosságú ilyen inflációs nyomásban. Ugyanakkor a jegybanknak meg kell győződnie, hogy ez mennyire tartós. Mint mondta: a magyar devizaadósság finanszírozására is kedvezően hat a forint erősödése.
Kockázatok a költségvetésben
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetésben vannak kockázatok, de nagy bizonytalanság övezi az új kormány gazdaságpolitikáját is. Itt üzent is Magyar Péter kabinetjének: véleménye szerint mindenképp fegyelmezett gazdaságpolitikát kell folytatnia az új kormánynak.
A jegybank előrejelzése szerint az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv felett alakulhat, akár az 5 százalékot is meghaladhatja, 4 százalék alá majd csak egy évvel később térhet vissza.
Kérdésre válaszolva Varga Mihály elárulta: a választások óta egyszer beszélt Orbán Viktor leköszönő miniszterelnökkel, aki megköszönte neki a közös munkát.
Az új kormánnyal való együttműködéssel kapcsolatban megjegyezte: a jegybank első mandátuma, legfontosabb feladata az árstabilitás, ugyanakkor a mindenkori kormányok munkáját is segíteniük kell. A Tisza Párt által ígért euróbevezetéssel kapcsolatban például megjegyezte: ha nem előzi meg alapos tervezői munka, akkor rosszul is elsülhet. Az alapítók belépése óta tíz ország csatlakozott az euróövezethez, de nagyjából a fele nem járt jól ezzel a döntéssel. Ugyanakkor megjegyezte: Magyarország az uniós csatlakozáskor ígéretet tett az euró bevezetésére, ez ugyanakkor a kormány döntése lesz, nem a jegybanké.
A jegybanki függetlenséggel kapcsolatban elmondta: a piacok mindenképp jól reagálják le, tehát kifizetődő, ha a kormányok tiszteletben tartják az MNB munkáját.
Az inflációtól sok minden függ
A kamatdöntésről Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője azt mondta: a kamatcsökkentés folytatása az iráni háborútól és az energiapiacon keresztül begyűrűző inflációs sokktól függ, a forintárfolyam szerepe ebből a szempontból mellékes, mivel az erősödése nem tudja ellensúlyozni a negatív hatásokat. Hacsak nem következik be gyökeres fordulat az elkövetkező időszakban a konfliktust illetően, kicsi az esélye, hogy az emelkedő infláció mellett a jegybank a következő hónapokban tudja még mérsékelni az alapkamatot.
Forrás: Mandiner