A brüsszeli lapok részletesen felelevenítik a bevándorló hátterű férfi döbbenetes bűnlajstromát. Junior Pashi Kabunda 1990. május 6-án született Kongóban, majd Belgiumba költözött. Alig tizenhat évesen, 2006. augusztus 29-én követte el az első gyilkosságot. Bűntársával, a huszonkét éves Laurent Oniemával eszméletlenre verte Benjamin Rawitz-Castel lengyel származású zsidó zongoraművészt, aki egy koncertről tartott hazafelé. A magatehetetlen áldozatot egy pincébe vonszolták, majd amikor magához tért, tovább ütlegelték. A művész hiába kérdezte tőlük a halála előtt, hogy mit követett el ellenük, a támadók segítségnyújtás helyett inkább ellopták az autóját.

Hirdetés

A gyilkosság után a fiatalkorú bűnözőt nem börtönbe zárták, hanem egy gyermekotthonban helyezték el.

A belga hatóságok azonban 2009 szeptemberében végzetes hibát követtek el, amikor engedélyt adtak neki a távozásra, hogy meglátogassa barátnője, Céline Mamadou-Hendrickx családját.

Junior Pashi Kabunda 2009. szeptember 20-án megerőszakolta és meggyilkolta a barátnője 79 éves nagymamáját, Marcelle Deconinckot. Ezt követően brutálisan bántalmazta és megfojtotta a saját, másfél éves kislányát, Anaïst, mert azt hitte, nem ő az apa. A későbbi DNS-vizsgálat erre rácáfolt.

Hirdetés

A férfi a barátnőjét is megpróbálta megfojtani, majd sorsára hagyta az eszméletlen nőt, aki végül túlélte a támadást.

A bíróság 2010 decemberében harminc év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit kettős gyilkosság és gyilkossági kísérlet miatt. Junior Pashi Kabunda semmilyen megbánást nem tanúsított a tárgyaláson.

A liberális belga törvények értelmében a büntetésük felét letöltött elítéltek már jogosultak a feltételes szabadon bocsátásra. Így kaphatott a férfi már 2021-ben felügyelet nélküli kimenőket, amiről az áldozat családja is csak véletlenül értesült. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok bármiféle ellenőrzése nélkül sétálhatott az utcán, és újra megtámadhatta volna a korábbi erőszakot túlélt nőt. David Mamadou-Hendrickx, aki az édesanyját és az unokáját veszítette el a mészárlásban, úgy vélte, az életfogytiglani büntetés kifejezésnek semmi értelme nincs akkor, ha egy elítélt a halála előtt szabadon távozhat a börtönből.

Hirdetés

Nem a belga eset az egyetlen példa a nyugat-európai közbiztonság teljes összeomlására.

Franciaországban az oumari rémként emlegetett Oumar Ndiaye brutális bűncselekménye rázta meg a közvéleményt. A 190 centiméter magas, akkor tizennyolc éves afrikai migráns 2023. augusztus 4-én betört a 29 éves Mégane otthonába. Fizikai fölényét kihasználva brutálisan bántalmazta a nőt, majd többször megerőszakolta, és egy 73 centiméteres seprűnyéllel életveszélyes belső sérüléseket okozott neki. A kiérkező mentősök a látványtól sírva fakadtak, később pszichológiai ellátásra szorultak. A nyomozók úgy nyilatkoztak, hogy még soha nem láttak ilyen mértékű barbárságot. A kómába esett áldozat egy hónap után tért magához. Édesapja szerint a francia kormány elhallgatja az ilyen támadásokat, és hagyja, hogy szabadon mászkáljanak az utcán a brutális bűnözői múlttal rendelkező személyes. Bár a fiatal nő túlélte a szörnyűséget, az élete tönkrement. Számos műtétet követően az édesanyjához költözött, súlyos depresszióval és rémálmokkal küzd, feladta a karrierjét és a sportolást, és egyedül már ki sem mer lépni az utcára.

Forrás: Demokrata

Hirdetés