Magyar Péter bement az ATV-be, szó sem esett a migrációs paktumról
A választások óta először adott interjút az ATV-nek Magyar Péter, aki kedden este az Egyenes Beszéd című műsor vendégeként beszélt az új kormány első intézkedéseiről, az uniós források kérdéséről, a korrupció elleni fellépésről, a visegrádi együttműködés jövőjéről, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének és a Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásának terveiről.
A mintegy félórás beszélgetés során ugyanakkor nem került szóba a napokon belül életbe lépő migrációs paktum.
A miniszterelnök elsőként az egy hónapja megalakult Országgyűlés munkájáról beszélt. Elmondása szerint kialakult az új működési struktúra, több szimbolikus jelentőségű döntést is meghoztak, és megszületett a megállapodás az uniós források felszabadításáról, amelyeket oktatási és fejlesztési célokra kívánnak fordítani.
Hangsúlyozta, hogy hamarosan benyújtják az uniós megfeleléshez szükséges jogszabálycsomagot, amelynek egyik kiemelt eleme a korrupció elleni fellépés. Emellett eredményként említette a kárpátaljai magyar közösség jogainak ügyében elért előrelépést is, amelyet szerinte a korábbi kormányzat nem tudott vagy nem akart elérni.
A korrupcióellenes intézkedésekről szólva úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi Integritás Hatóság egy olyan intézmény, amely eddig érdemi jogosítványok nélkül működött. A kormány célja ezért az, hogy jelentősen bővítsék a hatáskörét.
Elmondta, hogy erről az Európai Unióval is egyeztettek, és a tárgyalások során a vagyonnyilatkozati rendszer reformja is napirendre került. Az elképzelések szerint az Integritás Hatóság a jövőben a hozzátartozók vagyonát is vizsgálhatja majd, és amennyiben jogsértés gyanúja merül fel, akár miniszterek vagy más magas rangú állami vezetők felelősségre vonását is kezdeményezheti. Hozzátette, hogy a valótlan vagyonnyilatkozatok büntetőjogi következményekkel járhatnak.
Magyar Péter kitért az elmúlt napok nemzetközi tárgyalásaira is. Kiemelte, hogy stratégiai cél a visegrádi együttműködés megerősítése, ugyanakkor több nyugat-európai vezetővel is egyeztetett. Szerinte Magyarország számára az Európai Unió a legfontosabb politikai partner, míg Németország továbbra is a legjelentősebb gazdasági partner.
Elmondása szerint egy szorosabb regionális együttműködés kialakításán dolgoznak, és június 23-án a V4-ek vezetői is Magyarországra érkeznek egyeztetésre. Ezt megelőzően Brüsszelben vesz részt első alkalommal miniszterelnökként uniós csúcstalálkozón.
A kárpátaljai magyarok helyzetéről szólva arról beszélt, hogy az ukrán féllel folytatott tárgyalások feszült légkörben zajlottak, ugyanakkor a folyamatba bevont kárpátaljai magyar szervezetek vezetői is jelentős eredményként értékelték a megállapodást. Hozzátette, hogy a szakértői szintű egyeztetések lezárása után beregszászi találkozót kezdeményezett az ukrán féllel.
Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem támogatják a kettős mércét, és nem tartják reálisnak a gyorsított csatlakozási folyamatot, különösen annak fényében, hogy az ország háborús helyzetben van, miközben a teljes csatlakozási eljárás 33 fejezetből áll.
A miniszterelnök beszélt a képviselői fizetések és költségkeretek csökkentéséről is, amelyet a parlament valamennyi képviselője támogatott. Véleménye szerint az ellenzék számára szokatlan helyzet, hogy olyan javaslatok kerülnek a Ház elé, amelyek mögött valódi reformszándék áll.
A Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállításáról és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szólva kijelentette, hogy utóbbit ideológiai alapon működő intézménynek tartja, míg az új hivatal létrehozását szükséges lépésnek nevezte. Ezzel kapcsolatban idézett a parlamentben elmondott napirend előtti felszólalásából is.
Magyar Péter szerint az új kabinet már most több fontos döntést hozott, folyamatban van az új költségvetés kidolgozása, a gazdaság élénkítése és az uniós források felszabadítása.
Mint fogalmazott, a napi kormányzati feladatok ellátása mellett a közép- és hosszú távú célok megvalósítására is figyelmet kell fordítani.
A beszélgetés végén szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök helyzete is. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja a köztársasági elnöki intézményt, ugyanakkor úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a korábbi bizalom megrendült. Közölte, hogy a kérdés továbbra sincs lezárva, és személyes egyeztetést kíván kezdeményezni az államfővel annak érdekében, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre.
Egyúttal világossá tette, hogy a köztársasági elnök leváltását célzó politikai folyamat továbbra is napirenden van.
Mandiner nyomán
Follow @jobboldalihirek