Az Európai Néppárt a migránspaktumot ünnepli
A Tisza Pártot is tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) büszkén ünnepelte a migrációs paktum bevezetését, képviselőik pedig, képmutató módon, várva várt fejleményként üdvözölték az erősödő határvédelmet. Az EPP nyilatkozata azonban nem tér ki arra, hogy mostantól a döntés lényegében Brüsszel kezében van.
Pénteken életbe lépett a migrációs paktum, amely fenekestül forgatja fel az Európai Unió tagországainak bevándorláspolitikáját. Az EPP képviselői a közösség győzelméről és a határvédelem erősödéséről beszélnek.
„A 27 különböző migrációs politika napjai lejártak. A migráció európai kihívás, és európai választ igényel. A paktum végre ad nekünk egyet”
– fogalmazott nemrég Lena Düpont európai parlamenti képviselő, az EPP képviselőcsoportjának belügyi szóvivője a migrációs paktum kapcsán. Mint ismeretes, a komplex intézkedési csomag részeként Brüsszel kezében lenne a döntés a migráció szinte minden aspektusában.
A paktum értelmében a blokk országainak egységes szabályrendszert kell alkalmazniuk a határvédelemre, és bevezetik a szolidaritási kvóta fogalmát is. Ennek alapján a migrációs nyomásnak fokozottan kitett országokból elosztanák a bevándorlókat más EU-s országokba. Aki ezt nem vállalja, annak büntetést kell fizetnie.
A szolidaritási hozzájárulás és a kvóta alól mentesülhetnének azok az országok, amelyek esetében már így is fennáll a krízishelyzet, azt azonban, hogy mi a krízishelyzet, Brüsszel döntené el.
Ezek alapján például Lengyelország idén mentesül a kvóta alól, miután a belarusz határon már így is komoly helyzet állt elő, ráadásul Lengyelország az egyik fő célpontja az ukrán menekülteknek is. Az Európai Bizottság azonban egy év múlva felülvizsgálja majd Lengyelország helyzetét. Az EPP képviselői tehát hiába ünnepelnek, közös európai migrációs politikáról nehezen lehet beszélni ott, ahol az Európai Bizottság névtelen bürokratái döntenek a szabályozásról és az az alóli mentesség kegyéről is.
Ráadásul nyilatkozata alapján az EPP azt is elfelejti, hogy a 2015-ös migrációs válság idején bizonyos országok a befogadás mellett döntöttek. Az Angela Merkel volt német kancellár nevével fémjelezett „willkommenskultur” eredményei pedig a napnál is világosabban látszanak, hiszen mind Németországban, mind Franciaországban óriási problémát jelent a migráció okozta társadalmi átalakulás és annak velejárói.
A magyar kormány és a társadalom határozottan elutasította a bevándorlás legális és illegális formáját is, határainkat pedig megerősítettük. Hasonló állásponton van Szlovákia és Lengyelország is, ahol a társadalom szintén elutasította a migrációt.
Ezek után érdemes feltenni a kérdést, hogy valóban szolidaritásnak nevezhető-e az, amikor egy társadalom számára két lehetőséget biztosítanak csupán, hiszen a paktum értelmében a tagországok vagy befogadnak, vagy fizetniük kell. Ahogy az is érdekes kérdés, hogy fair dolognak tekinthető-e, ha Németország és Franciaország 2015-ös hibáiért más országoknak kell megfizetniük.
Arról pedig továbbra sem lehet semmit tudni, hogy a Tisza Párt vállalásai között szerepelt-e a migrációs paktum végrehajtása a befagyasztott EU-s forrásokért cserébe, hiszen erről mind Magyar Péter miniszterelnök, mind pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mélyen hallgat.
Forrás: Magyar Nemzet