Súlyos büntetés várhat az érintettekre, ha a „Zsolti bácsi-ügyről” kiderül, hogy álhír
Egyre több aggasztó részlet kerül elő az ügy kapcsán.
Jogi szempontból vizsgálta a legújabb „Zsolti bácsi”-ügybeli állítások fényében felmerülő bűncselekményeket és büntetési tételüket ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnöke a Civil Összefogás Fórum Facebook-oldalán.
A szakértő emlékeztet: a legfrissebb információk alapján
a „Zsolti bácsi”-ügy egy részleteiben és összességében is mesterségesen előállított, kifejezetten az országgyűlési választás eredményének befolyásolására kreált álhír.”
Ifj. Lomnici Zoltán rámutat, hogy a lehetséges kiindulópont az, hogy egy, „a sajtóban B. Sándor (Sanyika) néven megjelölt személy vallomását – különösen egy konkrét politikus személyazonosságának elárulását – anyagi ösztönzéssel befolyásolhatták egy a miniszterelnökhöz családilag szorosan köthető személy által”. Úgy véli, ha ezek az állítások – K. Márió volt nevelő és Füssy Angéla mentor nyilatkozatai alapján – bizonyítást nyernek, az „súlyos következményekkel járhat az érintettekre nézve”.
Az alkotmányjogász bejegyzésében felvázolja, mely bűncselekmények merülhetnek fel az újabb fejlemények alapján:
- Hamis tanúzás (Btk. 272. §)
Ha B. Sándor szándékosan valótlan tényeket állított (pl. azt, hogy J. P. Pál rendszeresen bántalmazta, vagy hogy „Zsolti bácsi” megerőszakolta őt), és ezt pénzért tette, a szakértő szerint az minősített hamis tanúzásnak tekinthető. Büntetési tétel büntetőügyben:
aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Hamis tanúzásra felhívás és a tanú befolyásolása, illetve vesztegetés
Ha valaki pénzt ígért vagy adott azért, hogy B. Sándor egy konkrét vallomást tegyen (pl. egy politikus nevét mondja ki), az hamis tanúzásra felhívás (Btk. 273. §) és/vagy vesztegetés (Btk. 290–295. § fejezet) gyanúját veti fel.
Hamis tanításra felhívás: Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntetőügyben történő elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki az előbbiekben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Vesztegetés: Aki gazdálkodó szervezet (pl. egy médium, ügyvédi iroda etc.) részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt (pénzt, anyagi ellenszolgáltatást etc.) , hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az első bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.
A szakértő rámutat: a büntetés az első bekezdésben rögzített tényállás megvalósulása esetén egy évtől öt évig, a bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
- Hamis Vád és egyéb kapcsolódó bűncselekmények
aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt, valótlan bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul – zárta elemzését Ifj. Lomnici Zoltán.
Forrás: Mandiner