A német ügyészség szerint ukrán állami hatóságok adtak parancsot az Északi Áramlat elleni akcióra
A német ügyészek szerint az ukrán állami hatóságok rendelték el a 2022-es támadást az Oroszországot Európával összekötő Északi Áramlat gázvezetékek ellen. Ez a vád várhatóan feszültségeket fog okozni Kijev és legnagyobb katonai támogatója, Berlin között.
A német ügyészség vádat emelt egy ukrán férfi ellen, akit tavaly nyáron Olaszországban tartóztattak le, és novemberben kiadtak Németországnak. A gyanúsított tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz.
A hivatal szerint – és ez döntő fontosságú – Szerhij K, aki akkor az ukrán hadsereg tisztje volt, más katonákkal együtt „az ukrán állami hatóságok parancsára” dolgozta ki az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek megsemmisítésére irányuló tervet, miután 2022 februárjában megkezdődött Oroszország teljes körű inváziója.
A vád szerint a férfi hétfős csapattal hajtotta végre az akciót, ami során az Északi Áramlat négy vezetékéből hármat megrongáltak. Emellett azzal is vádolják, hogy polgári energetikai infrastruktúrát támadott meg, valamint robbanást robbantott és infrastruktúrát rongált meg.
Az Északi Áramlat gázvezetéket több mint három évvel ezelőtt, 2022 szeptemberében robbantották fel. A Wall Street Journal két évvel később az ukrán vezetést nevezte meg az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának értelmi szerzőjeként és végrehajtójaként, azután, hogy Németország körözést adott ki egy ukrán állampolgárral szemben, aki részt vehetett az akcióban.
A 2022-es támadás lényegesen korlátozta az Európába irányuló orosz gázszállítást. Az akciót, ami komoly eszkalációt jelentett az orosz–ukrán háborúban, a nyugati országok és Oroszország is szabotázsként írták le. Senki nem vállalta érte a felelősséget, Ukrajna tagadja, hogy köze lenne hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán kijelentette, hogy még nem kapta meg a vádirat teljes részleteit, amelyet aznap kézbesítettek neki – számolt be a Reuters. A vádpontok listáját csütörtökön tették közzé. „Országaink illetékes hatóságai felveszik egymással a kapcsolatot, és amint további részleteket kapunk, tudni fogunk reagálni. Jelenleg még túl korai lenne erről nyilatkozni” – mondta.
A német kormány nem kommentálta a vádakat. Németország már megelőzte az Egyesült Államokat, és Ukrajna legnagyobb katonai támogatójává vált. A német jog szerint a polgári célpontok elleni támadás irányításának háborús bűncselekménye legalább három év, enyhébb esetekben pedig egy év szabadságvesztéssel büntetendő.
Az ügy tárgyalására várhatóan ősszel kerül sor Hamburgban. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt, amely ellenzi Németország katonai támogatását Ukrajna számára, valószínűleg a szeptemberi választások előtti időszakban felhasználja majd az ügyet arra, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra a Kijevnek nyújtott segélyek leállítása érdekében. Az AfD vezet az országos közvélemény-kutatásokban.
(Guardian)