Jobboldali Médiahírek

Hírexpress, hírblog – Hírek itthonról és a nagyvilágból Önnek!

HírekItton

Az iskolaőrségről vitáznak, a pedagógusszakszervezet gyógypedagógusokkal állítaná meg az iskolai bűnözést

Hirdetés

Az iskolaőrség létrejöttét megalapozó, az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosítási javaslat vitájával folytatta keddi munkáját az Országgyűlés.

Maruzsa: meg kell szüntetni a pedagógusbántalmazást

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár expozéjában emlékeztetett, hogy a közelmúltban megszaporodott a tanárokkal szembeni erőszak, fenyegetés (nem a közelmúltban szaporodott meg, csak most ért el a fideszes elefántcsonttoronyba Gyöngyöspata kapcsán – a szerk.), az elkövetők pedig sajnos több esetben 12-17 év közöttiek, és sokszor még videót is készítenek a munkájukat végző pedagógusok verbális, fizikai megalázásáról. Az ilyen erőszakos esetek súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, szétzilálják az iskolai közösségeket – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rossz iskolai légkör csökkenti az oktatás eredményességét is.

Hirdetés

Az államtitkár megjegyezte, hogy az erőszak gyökere nem feltétlenül csak az iskolában van, döntő a szerepe az otthoni nevelésnek.

Közölte: a kormány célja az iskolai erőszak megszüntetése, megelőzése, amihez egy – törvénymódosítást is igénylő – intézkedéscsomagra van szükség.

A kormány már az elmúlt tíz évben is sokat tett az iskolai erőszak megelőzéséért, a most tárgyalt javaslat pedig ezeknek az intézkedéseknek a folytatása, kibővítése, továbbá célja az agresszió kezelése, szankcionálása – állította Maruzsa Zoltán.

Hirdetés

Az előterjesztés legjelentősebb elemének nevezte az iskolaőri rendszer megteremtését.

A javaslat elfogadásával az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol a rend fenntartása ezt igényli. Az iskolaőrök rendszerét jelenleg kizárólag állami intézményekben vezetik be, ahol ezt az intézményvezetők kérik.

A kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét, visszatartó erőt fog jelenteni a bántalmazóknak.

Hirdetés

A köznevelésért felelős államtitkár arról is beszámolt, hogy az iskolaőröknél lőfegyver nem lesz, de szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot, bilincset.

Az őrök csak az iskola területén intézkedhetnek tanítási időben.

Az iskolaőri rendszer bevezetéséhez szorosan kapcsolódó technikai megoldás lehet egy olyan applikációs jelzőrendszer kialakítása, amelyen keresztül a tanár segítséget kérhet majd – jegyezte meg.

Hirdetés

A törvényjavaslat alapján a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy, valamint a támogatóik elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetők lesznek az elkövetők, ha az elkövetéskor rendelkeznek a következmények felismeréséhez szükséges belátással.

Maruzsa Zoltán közölte továbbá, az indítvány lehetőséget ad arra, hogy ha a fiatalkorú felelősségét a bíróság megállapítja, akkor a bűnügyi költség a szülőt terhelje.

Javasolják azt is, hogy jogerős ítélet esetén – ha a bíróság nem szab ki szabadságvesztést – a gyermek után járó családtámogatási ellátást egy évre szüneteltessék.

Hirdetés

Jelezte egyúttal, folyamatban van egy kormányrendelet-módosítás annak érdekében, hogy az intézmények és fenntartóik vizsgálják felül a házirendben a mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályozást.

A pedagógusok bántalmazását meg kell szüntetni, minden szóba jöhető eszközzel fel kell lépni ellene, hogy a tanárok nyugodt, biztonságos körülmények között végezhessék munkájukat – összegzett az államtitkár.

Fidesz: az állam kötelessége az iskolarendszer védelme

Horváth László (Fidesz) azt mondta, a társadalom széles körében egyetértés van az iskolai erőszak elutasításában, abban, hogy a tanároknak és a diákoknak joguk van az emberi méltóságuk tiszteletben tartásához és a biztonsághoz. Minden szülőnek joga van ahhoz is, hogy biztonságban tudja a gyermekét az iskolában – hangsúlyozta.

Kijelentette: az állam kötelessége ezeknek a jogoknak a biztosítása, továbbá az iskolarendszer védelme. Ahol az erőszak beférkőzik az iskolába, ott egy idő után sem tanítani, sem tanulni nem lehet – mutatott rá, hozzátéve, hogy az erőszak gyökerében a családnak meghatározó szerepe van.

A fideszes politikus jelezte azt is, hogy a társadalom gyorsan reagál az iskolai erőszakra: aki teheti, menekül az érintett iskolából, így az intézmény működése, fenntartása kerül veszélybe.

Horváth László megemlítette Gyöngyöspata iskolájának példáját, ahol a korábbi 200-ról 80-ra csappant a diákok száma, a gyermekek többsége ugyanis kénytelen volt elhagyni az intézményt a mindennapos erőszak, a lehetetlenné váló tanítás és tanulás miatt.

A törvényjavaslat egyik legfontosabb elemének az iskolaőrség felállítását nevezte.

Mi Hazánk: az iskolaőrség nem elég, szegregációra van szükség

Az iskolaőrség felállítása szükséges, de nem oldja meg az erőszak problémáját, tüneti kezelést jelent csupán. A Mi Hazánk szerint a normákat betartani képtelen gyerekeket ki kell emelni az osztályközösségből, és szegregáltan kell oktatni őket, hogy megvédjük a többségi, tanulni akaró diákokat, és érvényesíthessük jogaikat.

Nem szabad elhallgatni azt a tényt sem, hogy az iskolai erőszak azokban az iskolatípusokban és régióban a leginkább elterjedt, ahol a cigányság aránya magasabb: Északkelet-Magyarországon és a szakiskolákban. Sajnos vannak olyan családok, ahol az erőszak a norma, és ez tükröződik az iskolai életben is, így a szülők felelőssége is megkerülhetetlen a Mi Hazánk szerint – írja közleményében Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese.

PSZ-baromság: fejlesztőpedagógusokkal és gyógypedagógusokkal a cigány terroristák ellen

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem támogatja az iskolaőrség létrehozását.

Az érdekvédelmi szervezet által kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték: az erőszaknak, így az iskolai agressziónak minden formáját elutasítja a PSZ, és egyetért azzal, hogy a pedagógusok csak nyugodt légkörben tudnak nevelni és oktatni, ez szolgálja a diákok érdekeit is. Az iskolai agresszió megfékezésére a megelőzést, az ezt segítő szakemberek alkalmazását tartják azonban a leghatékonyabbnak, ezért elutasítják az iskolaőrség létrehozására tett törvényjavaslatot.

Kifejtették: nem állapítható meg a parlament elé benyújtott módosításból, ki és miként dönti majd el, egy iskolában szükséges-e az iskolaőrség alkalmazása, a nevelési-oktatási intézmények részéről ki és milyen jogkörben lesz jogosult az együttműködési megállapodás aláírására, annak lesz-e minimális vagy maximális időtartama.

Célszerű lenne már most tisztázni az iskolával kötendő együttműködési megállapodás fontosabb tartalmi részleteit, hiszen így egyáltalán nem is sejthető, várhatóan milyen lesz a kapcsolattartás az iskolaőr és munkáltatója, valamint a nevelési-oktatási intézmény, annak vezetői és alkalmazottai között. Feltételezhetően az intézményvezetőnek semmilyen beleszólása nem lesz az iskolaőrök munkájába. A módosításban nem egyértelmű az sem, az iskolaőr a pedagógusokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott: az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz – jegyezték meg.

Javaslataik között szerepel, hogy kétszáz tanulónként legalább egy iskolapszichológust foglalkoztassanak, aki az iskolában elérhető minden nap, tehát növelni szükséges a létszámukat. A fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok számának jelentős növelését is indokoltnak látják, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A nehéz körülmények között végzett munka fogalma ne településhez legyen kötve, hanem az iskolában tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók, integrációra szoruló gyermekek arányához.

A pedagógiai asszisztensek – akiknek létszámát szintén emelni kell – segíthetnek a konfliktusok korai felismerésében, a tanulási kudarcok leküzdésében partnerei lehetnének a pedagógusoknak – írták. Fontosnak tartanák a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálatát, hatékonysági tanulmányok készítését, több szakember alkalmazását. Szintén alapvető lenne a családvédelmi szakemberek, szociális munkások szorosabb együttműködése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal – áll a közleményben.

(MTI nyomán)

Hirdetés