WHO: a tudományos adatok jelenleg nem igazolják a harmadik oltás szükségességét
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön „rendkívüli óvatosságra” intette tagállamait a koronavírus elleni védőoltások harmadik dózisának beadásával kapcsolatban, ami a szervezet véleménye szerint nem segíti elő a méltányosabb globális vakcinaelosztást sem.
Illusztráció: MTI/Rosta Tibor
A tudományos adatok jelenleg nem igazolják egy harmadik, megerősítő dózis beadásának szükségességét, ami ezenkívül „növeli az egyenlőtlenséget is”, miközben számos fejlődő országnak még a fertőzés szempontjából legveszélyeztetettebb lakosait sem sikerült beoltatnia – figyelmeztetett Didier Houssin, a WHO Covid-19-cel foglalkozó vészhelyzeti bizottságának vezetője.
A globális járványhelyzet elemzése miatt csaknem háromhavonta ülésező testület azt is javasolta a tagállamoknak, hogy „komolyan vegyék fontolóra” a fizikai távolságtartásra vonatkozó intézkedések megtartását a növekvő esetszámok és a SARS-CoV-2 koronavírus jóval fertőzőbb, delta variánsának terjedése miatt.
A bizottság azzal a kéréssel fordult a kormányokhoz: támogassák a WHO-t azon felhívásának megvalósításában, hogy – a méltányosabb globális vakcinaelosztás által – az összes ország lakosságának legalább 10 százalékát be tudják oltani szeptemberre.
Mindeközben egy csütörtöki sajtótájékoztatón Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója arra kérte Kínát: biztosítson nagyobb fokú átláthatóságot a legelső koronavírus-fertőzöttekről szóló tájékoztatásokkal kapcsolatban. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint „tartoznak a koronavírus-fertőzést elszenvedő emberek millióinak” azzal, hogy tájékoztatják őket a koronavírus eredetéről. „Arra kérjük Kínát, hogy biztosítson átláthatóságot, és legyen nyitott, működjön együtt, különösen azáltal, hogy rendelkezésünkre bocsátja a nyers adatokat a világjárvány első napjairól” – jelentette ki a WHO főigazgatója Jens Spahn német egészségügyi miniszter társaságában, aki csatlakozott a felhíváshoz.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a vizsgálat első szakasza után – amelynek keretében nemzetközi szakértők látogattak a közép-kínai Vuhan városába, ahol az első eseteket feljegyezték – azt tervezik, hogy ismét nemzetközi szakértőket küldenek Vuhanba. „Folytatnunk kell a vizsgálatot, hogy megtudjuk, mi történt valójában, mivel ha megtudjuk, megakadályozhatjuk a hasonló válságokat a jövőben” – fogalmazott.
A WHO főigazgatója elismerte: „nagy a nyomás” annak az elméletnek a kizárására, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el – amely elméletet különösen az amerikai médiumok és hatóságok kapták fel -, de annak kizárására „részletesebb információkra van szükség”. Az etióp egészségügyi szakértő mindazonáltal elismerte, hogy „előfordulhatnak laboratóriumi balesetek”, és elmondta továbbá, hogy ő, aki a múltban immunológus szakértőként dolgozott hasonló létesítményben, szintén követett el hibát. „Fontos, hogy felülvizsgáljuk azt, ami a laboratóriumokban történt, és közvetlen információra van szükségünk arról, hogy milyen helyzet uralkodott ezekben a létesítményekben a világjárvány előtt és annak kezdetén” – hangsúlyozta.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz korábban nem kívánta nyilvánosan kommentálni a laboratóriumi eredetről szóló elméletet, sem a kínai hatóságok hozzáállását a vizsgálatokhoz, amelyek több hónapos késéssel kezdődhettek meg, és akadályokat gördítettek a WHO és egyéb ügynökségek szakértői elé.
A vírus eredetének vizsgálata miatt az év elején Kínába látogató nemzetközi misszió (tagjai között 17 nemzetközi és 17 kínai szakértővel) nem jutott konkrét következtetésekre, és négy lehetséges forgatókönyvet hagyott nyitva, de a legvalószínűbbnek azt tartotta, hogy a vírus feltehetően egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre. A misszió akkor annak lehetőségét, hogy a vírus laboratóriumból terjedt el, „nagyon valószínűtlennek” vélte. A WHO főigazgatója nem tartotta elég alaposnak a március közepén ismertetett eredményeket, és további vizsgálatokat rendelt el az ügyben.
(MTI)