Beigazolódott: Soros írja az amerikai gazdaságpolitikát

Hirdetés

Habár itthon is sokan szeretnék elhitetni, hogy az amerikai spekuláns valójában egy jószándékú filantróp és nem szól bele aktívan nemzetállamok belügyeibe, az elmúlt hónapok történései mást mutatnak.

Soros célkeresztjében Kína

Az utóbbi időszakban többször is megjelentek Soros György írásai, amelyekben Kínát – illetve a Kínában befektető amerikaiakat – ostorozta. Az üzletember a Financial Timesban írt véleménycikkében is értekezett a kínai gazdaságról.

Hirdetés
Szerinte keserű ébredés vár mindazokra, akik külföldiként a mai Kínában ruháztak be,

mert az ország első számú vezetője nyilvánvalóan nem ért a piacgazdasághoz.

Augusztusban a BlackRock – a világ legnagyobb eszközkezelője – lett az első olyan külföldi vagyonkezelő, amely teljes egészében saját tulajdonú befektetési alapot indított el Kínában, ezzel elsősorban a dinamikusan növekvő, 3,6 ezer milliárd dolláros lakossági piacot célozta meg.

Soros György a The Wall Street Journal oldalán ki is fejtette, hogy mi a problémája a BlackRock kínai tevékenységével.

Hirdetés
Szerinte a BlackRock közgazdászai félreértik Hszi Csin-ping Kínáját, és tévesen döntöttek úgy, hogy jelentős összegeket fektetnek be az ázsiai országban.

„Dollármilliárdokat önteni Kínába jelenleg tragikus hiba” – fogalmaz a Financial Times-ban. Véleménye szerint amellett, hogy a BlackRock veszít majd rajta, az üzlet az USA nemzetbiztonsági érdekeivel is szembemegy, mivel az „otthon elnyomó, külföldön agresszív” Kínát támogatja.

Az amerikai BlackRock alapkezelő innovációs központja az avatóünnepség napján a XIII. kerületi Váci úton, a GTC White House-ban 2018. október 11-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az amerikai BlackRock alapkezelő innovációs központja az avatóünnepség napján a XIII. kerületi Váci úton, a GTC White House-ban 2018. október 11-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Tény ugyanis, hogy a BlackRock a világ egyik legnagyobb befektetőcégeként sok száz milliárd dollárnyi amerikai tőkét irányít a kínai gazdaság óriásvállalataiba. Soros úgy véli, ezzel olyan vállalatokba áramlik az amerikai pénz, amelyek a kínai párt szinte egyszemélyes irányítása alatt állnak.

A BlackRock épp az utóbbi hetekben bátorította ügyfeleit a kínai befektetések növelésére, ráadásul hamarosan az első külföldi cég lehet, amely kínai ügyfelek pénzét is kezelheti.

Soros György szerint a BlackRock „olyan mértékben tesz különbséget az ország állami és magántulajdonban lévő vállalatai között, amely távol áll a valóságtól” – olvasható a Timesban.

Soros szemét csípi, hogy Kína már nem a részvényesek érdekeit helyezi előre

„Kína az utóbbi hónapokban sorra támadja saját technológiai óriásait, s hoz drasztikus szabályozási lépéseket, melyek következtében február óta a legnagyobb vállalatainak összértéke közel 1000 milliárd dollárral csökkent. A lépések első ránézésre talán ellentétesek a high-tech és tudás alapú növekedési tervekkel. Mégis, a piacok eddigi alulszabályozott jellege nyomán hangsúlyos gazdasági érvek emelhetők ki. Emellett a kérdéskört még tovább árnyalja, hogy az ország az utóbbi évtizedben bár gyors növekedése okán a világ második legnagyobb nagyhatalmává nőtte ki magát, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek szintje drasztikusan megemelkedett. Mindezt pedig a kínai vezetés az utóbbi időben egyre kevésbé tolerálja. A pártvezetés a „közös jólét” koncepciójára építkezve igyekszik megvalósítani a szocialista elveken nyugvó társadalmi egyenlőséget. Ebben fontos szerepet játszhat a jelenlegi szabályozási hullám is, mely az állam redisztribúciós tevékenységével kiegészülve járulhat hozzá a fenti célokhoz” – olvasható a Makronóm elemzésében.

Soros a Financial Times hasábjain korábban arról is írt, hogy Kína legsérülékenyebb szektora az ingatlanpiac. Soros szerint „az ország az elmúlt két évtizedben egy hatalmas ingatlanboomon ment keresztül, ez azonban a végéhez közeledik”. 

Volt idő, amikor Soros az égig dicsérte Kínát

Oláh Dániel közgazdász, a Makronóm főszerkesztője egy korábbi elemzésében rámutatott, hogy Soros nem mindig volt ilyen határozott állásponton, például a 2008-as globális pénzügyi válság után,

2009 októberében még azt mondta a médiának, hogy Kínának egy új globális gazdasági rend vezetőjeként kell fellépnie.

„Ekkoriban, 2009-ben és 2010-ben az üzletember még több kínai médiumnak is nyilatkozott, és megosztotta globális befektetőként szerzett tapasztalatait az ország közvéleményével” – világított rá Oláh.

Kína addig volt jó Sorosnak, amíg nem veszélyeztette a spekuláns profitját

A fordulópontot 2016 januárjára teszi a közgazdász, amikor is a tőzsdespekuláns a Világgazdasági Fórum davosi csúcstalálkozója kapcsán egy vacsorán kritikusan fogalmazott a kínai gazdaság esélyeiről.

Ezután egyre erősebb politikai állásfoglalásokat közölt Soros, 2019 januárjában kijelentette, hogy Hszi Csin-ping elnök a szabad társadalmak „legveszélyesebb ellensége”, mivel csúcstechnológiás megfigyelési rendszert működtet. Mint mondta, Kína nem az egyetlen autoriter rezsim a világon, de a leggazdagabb, legerősebb és technológiailag a legfejlettebb. Szerinte ezért nem szabadna hagyni, hogy a ZTE és a Huawei kínai távközlési óriáscégek uralják a világ 5G infrastruktúrájának kiépítését – mutatott rá elemzésében Oláh.

Ez év augusztusának utolsó napjai­ban Soros a Financial Times hasábjain savazta Kínát, arról írt, hogy „Hszi nem érti, hogyan működnek a piacok”.

„A befektetőt zavarja például az a fo­lya­mat, hogy a TikTok alkalmazást birtokló ByteDance cégbe szép csendben az állam is bevásárolta magát, helyet szerezve az igazgatótanácsban is” – írja a rovatvezető közgazdász.

Kommunikációs hadjáratot kezdett a spekuláns Kína ellen, hogy megpróbálja leállítani az oda irányuló amerikai befektetéseket

„Soros György szerint a kínai állam oly mértékben avatkozik be a magánvállalatok dolgába – például felügyelő­bizottsági helyek megszerzésével –, hogy az már alapvetően veszélyezteti a cégekbe fektetők érdekeit. Úgy látja, megtévesztők a kínai pénzügyi szereplők azon lépései, amelyekkel a nemzetközi véleményeket igyekeznek megnyugtatni, az amerikai befektetőknek »keserű ébredésre« kell számítaniuk majd, amikor végre ráeszmélnek, mi is folyik Kínában. Az üzletember szerint Hszi Csin-ping elnök magánvállalkozásokkal szembeni kemény fellépése jelentős mértékben hátráltatja a kínai gazdaságot, és összeomláshoz vezethet. Úgy véli, véget ért a kínai ingatlan­piac évtizedes fellendülési folyamata, ezért került a fizetésképtelenség szélére az Evergrande, a második legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő vállalat. Soros azt hangoztatja, hogy az elnök a magáncégeket politikai eszközként kezeli, és ez veszélybe sodorja a nemzetközi befektetők profitját”  – mutatta be a közgazdász Soros álláspontját.
Soros György pere másodfokú tárgyalásának meghallgatására érkezik egy párizsi bíróságra 2005. február 10-én. 2002 decemberében 2,2 millió euró (537,4 millió forint) pénzbírságra ítélték a befektetőt, mert bűnösnek találták bennfentes részvénykereskedelemben. Fotó: MTI / EPA / Eric Hadj

Soros György pere másodfokú tárgyalásának meghallgatására érkezik egy párizsi bíróságra 2005. február 10-én. 2002 decemberében 2,2 millió euró (537,4 millió forint) pénzbírságra ítélték a befektetőt, mert bűnösnek találták bennfentes részvénykereskedelemben. Fotó: MTI / EPA / Eric Hadj

Soros egy USA vezérelt kleptokráciát álmodott meg Kínában

Soros sarkos véleménye természetesen jelentős visszhangot keltett. Michael Hudson amerikai közgazdászprofesszor szerint az üzletember tévedésben van, és igazából csak arról álmodozik, milyen jó lenne, ha Kínát a hagyományos neoliberális modell szerinti világrendben ki lehetne zsákmányolni.

„Soros György nyilvánvalóan amiatt dühös, hogy Hszi Csin-ping nem Borisz Jelcin”, azaz hogy Kína nem Amerikától függő kleptokráciát épít ki,

ahogy azt Oroszország tette egykor – véli Hudson. A szerző szerint Soros problémája az, hogy Kína nem piacosította mindenét, és pénzügyi rendszere nem függ Amerikától, így az USA befolyása kisebb. Úgy gondolja, a spekuláns a hidegháború végével azt várhatta, hogy végre felvásárolhatja a legjövedelmezőbb eszközöket a világ minden táján.

Michael Hudson

Michael Hudson

Soros írhatja az USA gazdaságpolitikáját

Habár itthon is sokan szeretnék elhitetni, hogy az amerikai spekuláns valójában egy jószándékú filantróp, és nem szól bele aktívan nemzetállamok belügyeibe, a bizonyítékok mást mutatnak.

Az Intel, a világ legnagyobb chipgyártója azt javasolta, hogy a kínai Csengtuban lévő gyárban szilíciumszeleteket gyártsanak, tudósít a Bloomberg.

Ez a gyártás 2022 végére üzembe állhatott volna, ami enyhítené a globális ellátási nehézséget, de a Biden-kormányzat tisztviselői határozottan ellene beszéltek.

Hiába tehát a globális chiphiány, az amerikai kormány szerint sokkal fontosabb, hogy a gyártást hazahozzák és a stratégiai ágazatok amerikai befolyás alatt legyenek.

A demokrata Joe Biden vezette Amerika ezzel úgy tűnik, beadhatja a derekát Soros Györgynek.

Ugyanis, mint arról a Makronóm elemzése beszámolt, az amerikai milliárdos az elmúlt hónapokban kommunikációs szinten háborút indított Kína ellen és arra szólít fel, hogy az amerikai cégek ne fektessenek be Kínában.

Nem várt fordulat: az USA korlátozza cégei nemzetközi tevékenységét

A Fehér Ház eközben arról vitázik, hogy korlátozzon-e bizonyos stratégiai befektetéseket Kínában. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, hogy a kormányzat fontolgatja egy kifelé irányuló beruházási szűrési mechanizmus bevezetését, és szövetségeseivel együtt dolgozik azon, hogy ez hogyan nézhetne ki – mutatott rá a Makronóm egy korábbi cikkében.

A Fehér Ház képviselője nem kívánt konkrét ügyleteket vagy befektetéseket kommentálni, de azt mondta, hogy a kormányzat „nagyon is arra összpontosít, hogy megakadályozza, hogy Kína az amerikai technológiákat, know-how-t és befektetéseket a legmodernebb képességek kifejlesztésére használja fel”, ami hozzájárulhat az emberi jogok megsértéséhez vagy az amerikai nemzetbiztonságot fenyegető tevékenységekhez.

„Meglepő, hogy a liberális piacgazdasági elvek fő globális szószólója, az USA olyan gazdaságpolitikai lépést tehet, ami párját ritkítóan centralizált és korlátozza az amerikai cégek nemzetközi tevékenységét. Ez újabb lépés lehet afelé, hogy korunk innovációs háborújában az országok befelé forduljanak és saját képességeik megerősítésére koncentráljanak” – világít rá a Makronóm.

Forrás: Mandiner.hu