Benkó: Magyarországnak nincs szüksége NATO-katonák telepítésére a területére, meg tudjuk magunkat védeni
Budapest továbbra is ellenzi Ukrajna NATO-törekvését, mivel a szövetség számára „elfogadhatatlannak” tartja Kijev lépéseit.
Magyarországnak nincs szüksége NATO-katonák telepítésére a területére a jelenleg is zajló ukrajnai patthelyzet közepette – mondta Benkó Tibor honvédelmi miniszter az InfoRádiónak adott csütörtöki interjúban.
A tisztviselő megerősítette azokat az értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok és a NATO minden Oroszországgal, Ukrajnával vagy mindkettővel határos tagállammal tárgyalt a blokkból érkező csapatok további bevetéséről. Budapest azonban úgy gondolja, hogy saját hadserege a NATO-csapatok segítsége nélkül is képes minden szükséges biztonságot biztosítani.
„Magyarország már olyan nemzeti haderőt hozott létre, olyan nemzeti képességeket fejlesztett ki, hogy a jelenlegi helyzetben nem szükséges más külföldi erőkre, csapatokra támaszkodni” – mondta Benkó.
A jelenlegi helyzetben nem tartjuk indokoltnak – és nem is kérjük – a NATO-erősítések ide telepítését. Ezt tudjuk kezelni.
Joe Biden amerikai elnök pénteken azt mondta újságíróknak, hogy Amerika növeli katonai jelenlétét Kelet-Európában, és „rövid távon” kis számú további csapatot telepít a térségbe .
A lépés az Ukrajnával kapcsolatos felfokozott feszültség közepette történt, amely állítólag egy állítólagos orosz invázió célpontja a nyugati média és vezető tisztségviselők szerint. Moszkva következetesen tagadja az ilyen állításokat, és ragaszkodik ahhoz, hogy semmiféle támadási szándéka nincs a szomszédos ország ellen.
Magyarország védelmi minisztere megismételte, hogy országa ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit. Míg Budapest eredetileg támogatta a lépést, álláspontja megváltozott, mivel Kijev „elfogadhatatlan” magatartást tanúsított a szövetség potenciális tagja számára – magyarázta Benkó.
„Ukrajna fellépett a kárpátaljai magyarság ellen, és elfogadhatatlanul viselkedett a szövetség mellett. Ezt követően a kormány fenntartja azt az álláspontját, hogy Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra, mivel nem felel meg a NATO normáinak” – jelentette ki Benkó.
Kijev és Budapest régóta vitában állnak a nyugat-ukrajnai Zakarpatye régióban élő magyar etnikai kisebbséggel való bánásmód miatt. A régió a XX. század elejéig magyar fennhatóság alatt volt, többször gazdát cserélt, és a második világháború után a Szovjetunió része lett. Ukrajna és Magyarország viszonya gyorsan megromlott, miután a Maidan utáni kijevi hatóságok elfogadtak egy vitatott oktatási törvényt, amely erősen korlátozta az etnikai kisebbségek azon jogát, hogy anyanyelvükön taníthassanak az iskolákban.
2018 végén a vita kiéleződött, amikor az ukrán média olyan felvételeket sugárzott, amelyek állítólag azt mutatják, hogy egy magyar konzul az ország útlevelét osztja ki a Nyugat-Ukrajnában élő magyaroknak. A botrány – amelyet súlyosbított, hogy a kettős állampolgárság az ukrán törvények szerint technikailag illegális – diplomaták kiutasítását és heves szóháborút eredményezett a két nemzet között.
RT.com nyomán