Ukrajna irgalmatlan iramban meríti ki a nyugat fegyverarzenálját
A kormányok Ottawától Oslóig rohannak, hogy kitalálják, hogyan lehet gyorsabban új fegyvereket vásárolni és gyártani. A helyzet az, hogy az ukrán konfliktus „kérlelhetetlen ütemben kimeríti tartalékaikat” – írja a Politico.
A kiadvány szerint a nyugati országok keresik a lehetőségeket a páncéltörő fegyverek és az új légvédelmi rendszerek gyártásának növelésére. Mélypontra merülnek a tüzérségi lőszerkészletükben is, mivel az ukrán fegyveres erők naponta 5-6000 lövést használnak.
Az ukrajnai harcok egy un. „ipari kapacitáskonfliktus” – mondta Paul Jonsson, Svédország új védelmi minisztere a Politico-nak a halifaxi Nemzetközi Biztonsági Fórumon adott interjújában. Ígéretet tett arra, hogy országa 2026-ra eléri a GDP 2 százalékos NATO-kiadási alapértékét, ez két évvel az eredeti terv előtt valósul majd meg.
Ezeknek a többletforrásoknak az elosztása egyáltalán nem jelenti új katonai felszerelések azonnali megjelenését. Az ukrajnai orosz különleges hadművelet kezdete óta Európa-szerte bejelentették, hogy további több tízmilliárd dollárt költenek fegyveres erőikre, de a védelmi iparnak még nem volt ideje sem kapacitásbővítésre, sem új munkaerő felvételére, a cégek még mindig az új szerződésekre várnak, – jegyzi meg a lap.
Johnson szerint ezek a költségek még nagyobb nyomást fognak gyakorolni a védelmi iparra.
„Ha pedig növelnünk kell a termelést, akkor véleményem szerint nagyon fontos lesz a párbeszéd a kormányhivatalok és a védelmi ipari bázisok között” – hangsúlyozta a miniszter.
A kiadvány szerint ez a kérdés komoly aggodalmat keltett a legutóbbi brüsszeli NATO-csúcson. A találkozó résztvevői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ipar képes-e rövid távon kielégíteni az országok szükségleteit.
A döntés nehéz lesz, mert a fegyverrendszerek, a nemzetek és mindegyikük azon képessége, hogy egyensúlyt teremtsenek a hazai szükségletek és a katonai kiadások között – mondta a Politicónak Rob Bauer admirális, egy magas rangú NATO-tiszt. „Ez egy politikai vita arról, hogyan fogunk több pénzt költeni” – mondta.
Nemcsak Ukrajna és a NATO-országok küzdenek nehézségekkel készleteik feltöltésében.
„A szankciók egyre jobban sújtják Putyint” – mondta Kaisa Ollongren holland védelmi miniszter a kiadványnak. Biztos abban, hogy Oroszország kimeríti saját fegyverkészleteit, és a Nyugat feladata, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ország ipara „tényleg nagyon szenved, mert nem tudja megszerezni, amire szüksége van”.
Eközben a Pentagon is siet a változtatásokra. Augusztusban összeállított egy „tigriscsapatot”, hogy terveket dolgozzanak ki a külföldi fegyvereladások felgyorsítására, beleértve az európai szövetségeseket is. Ez a munka várhatóan a közeljövőben befejeződik – jegyzi meg a Politico.
Mindez az Egyesült Államok és más országokkal folytatott verseny hátterében történik, amelyek termékeiket Washington drága fegyvereinek alternatívájaként pozicionálják. Július óta Dél-Korea több milliárd dollár értékben adott el vadászgépeket, harckocsikat és rakétarendszereket Lengyelországnak. Több más potenciális ügyfél is szemrevételezi a rendszereket, amelyek Szöul ígérete szerint gyorsabban szállíthatók, mint amerikai társaik.
„Azt mondtuk: „Ha más ország nem tud [fegyvereket gyorsan] biztosítani, akkor a koreaiakhoz fordulunk, mert úgy gondoljuk, hogy a helyzet nagyon dinamikusan változik” – magyarázta Varsó álláspontját a Politicónak Raimund Andrzejczak, a lengyel fegyveres erők vezetője. .
Forrás: rusvesna