Oroszország elképesztő mértékben gazdagszik a brüsszeli szankciók miatt
Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai találkozóját követően a két ország szövetsége minden eddiginél szorosabbá vált, mind gazdasági, mind politikai téren. Az egyeztetés üzenete szimbolikus volt: Peking ott áll Moszkva mögött, de nem érdek nélkül, hiszen gazdaságilag erősen megéri neki a frigy. Ez fordítva is igaz: Oroszország a brüsszeli szankciók ellenére látványosan gazdagszik, és függetlenedik a nyugati világtól, ezt jelzi, hogy elkezdték kiszorítani a dollárt az országból.
A The Bell kimerítő cikkben elemezte a kínai-orosz viszonyrendszert a Csin-ping-Putyin találkozó apropóján. A lap szerint csúcsra pörögtek a két ország között kereskedelmi kapcsolatok,
OROSZORSZÁG ERŐSEN ELTOLÓDOTT KÍNA FELÉ A NYUGATI ORSZÁGOKKAL VALÓ KONFLIKTUSA OKÁN.
Ezt jelzi, hogy a statisztikák szerint a tavalyi évben csaknem harmadával növekedett a két ország között a kereskedelem, ami elérte a 190 milliárd dolláros rekordot. Az adatok alapján Oroszország 76,12 milliárd dollár értékben importált árut Kínából, ahová 114,15 milliárd dollárért exportált árut.
Más téren is fokozódtak a kínai-orosz gazdasági kapcsolatok. Oroszország a Kínába irányuló olajszállítások tekintetében második helyen végzett a tavalyi évben, amit 8,2 százalékkal növekedést jelent 2021-hez képest. Ezzel az eredménnyel egyébként csak kis mértékben maradtak el az élen járó Szaúd-Arábiától. Az LNG-szállítás esetében is jól szerepelt Moszkva: Ausztrália, Katar és Malajzia mögött jelenleg a negyedik helyen áll.
Iikka Korhonen, a finn jegybank Átmeneti Gazdaságok Intézetének vezetője úgy fogalmazta meg a jelenséget, hogy
Ukrajna megtámadása után Kína lett a fő kereskedelmi partnerre Oroszországnak, a keleti nagyhatalom az áruimport több mint 40 százalékát biztostja Moszkvának.
A The Bell arra is felhívja a figyelmet, hogy a kínai cégek igyekeznek elfoglalni a távozó nyugati vállalatok piaci pozícióit Oroszországban. Ezt jól mutatja, hogy mostanra csupán 14 márka maradt az orosz autópiacon, amiből 11 kínai. Ennek megfelelően Oroszországban a személygépkocsik jelentős része Kínából származik.
Moszkva pénzügyileg is igyekszik távolodni a nyugati világtól. Az orosz hatóságok már 2014 után arra törekedtek, hogy csökkentsék az orosz pénzügyi szektor függőségét az Oroszországgal szemben szankciókat bevezető nyugati országok valutáitól, elsősorban a dollártól. Ez a folyamat jelentősen felgyorsult a háború kezdete óta. Az Orosz Nemzeti Bank jelentése szerint az orosz cégek a külkereskedelmi elszámolások közel felét rubelben és jüanban bonyolítják le.
Az orosz bankok egyre gyakrabban kínálnak jüanos eszközöket ügyfeleiknek, a vállalatok kínai valutában kezdtek kötvényeket kibocsátani. A Pénzügyminisztérium devizaintervencióiban a kínai fizetőeszköz vette át a dollár helyét, a moszkvai tőzsdén pedig már a jüan deficitje volt.
A JÜAN JELENTŐSÉGE TEHÁT EGYRE NAGYOBB AZ OROSZ GAZDASÁG SZÁMÁRA.
A The Bell következtetése szerint Peking aktívan kihasználja a háború kezdete és a nyugati szankciók bevezetése után megnyíló lehetőségeket. Ebben partnerre talált Oroszországban, akinek értelemszerűen a Nyugat heves reakciója után új lehetőségek felé kellett néznie. A kínai-orosz barátság mégha gazdasági és politikai érdekeken is alapul, rég nem látott szintre került.
Ez pedig teljesen hiteltelenné teszi Brüsszel álláspontját a szankciók eredményességével kapcsolatban. Az orosz gazdaság ugyanis rég nem látott jó eredményeket produkál, hiszen a nyugati bezárkózás után felpörgette keleti gazdasági kapcsolatait.
Forrás: Origo