Óriási hasznot húzhat Oroszország az elcsatolt régiókból
A Pravdában megjelent elemzés szerint az elcsatolt területeken a háborús pusztítást követő helyreállítás nemhogy megterheli, hanem éppen ellenkezőleg, megerősítheti az orosz gazdaságot, mivel a jövőbeni profit mértéke felülmúlja az okozott károkat.
Látványos fejlődésnek indulhat a régió a béke helyreállításával
Miközben Oroszország a volt Szovjetunió és Orosz Birodalom területének részleges visszaállítására készül, a szakértők megpróbálják kiszámolni, mennyibe fog kerülni az orosz költségvetésnek a városok újjáépítése és a békebeli állapotok helyreállítása a régi-új területeken. A Pravda szedte össze azokat a sajtótermékeket és elemzéseket, amelyek arra a kérdésre igyekeznek választ adni, hogy mekkora hasznot is húzhat Moszkva az elcsatolt régiókból.
A lap szerint csak a régióban található ásványkincsek összértéke közelíti a 12,4 ezermilliárd dolláros értéket, a négy régió szántóföldjei pedig megközelítőleg 2 milliárd tonna gabona termelésére lehetnek alkalmasak éves szinten.
Ezenfelül a régiókban található több fontosabb hőerőmű, valamint acél-, alumínium- és magnéziumüzem is. A herszoni régió – a novemberben az orosz csapatok által elhagyott névadó regionális központ, Herszon város nélkül is – legalább 200 olyan kis- és középvállalkozásnak ad otthont, amelyek kulcságazatokban járulhatnak hozzá érdemben a bővülő orosz nemzetgazdasághoz a feldolgozóipartól kezdve ,a vegyiparon át, egészen az élelmiszeriparig.
A Donbasz tekintetében a közismert szénlelőhelyek mellett az orosz kézre került helyi termőterületek méretei is döbbenetesek, a megművelhető földterületek megközelíthetik a 618 ezer hektárt.
Ezenfelül 2014-ig Donyeck megye biztosította Ukrajna ipari termelésének 20 százalékát. Luganszk megyében a háború előtt megközelítőleg 1,4 millióan élhettek, a régióban fontos vasúti csomópontok, vegyipari és gyógyszeripari létesítmények összpontosulnak.
Az Azovi-tenger birtoklása teljesen átformálhatja az orosz gazdaságot
Mióta tavaly a háború első szakaszában Oroszország elfoglalta Mariupol, Melitopol és Bergyanszk városait, sikerült szárazföldi hidat biztosítani a Krím-félsziget irányába. A régió fentebb említett három kulcsfontosságú településének, valamint az ezeket körülvevő területek biztosításával az Azovi-tenger tulajdonképpen egy orosz „beltengerré” vált, amely óriási távlatokat nyithat meg a régióban a tengeri kereskedelem, a turizmus, vagy épp a logisztikai lehetőségek számára.
Az Azovi-tenger feletti teljes körű orosz ellenőrzésnek ugyanakkor van egy olyan vetülete is, amely összefügg Oroszország régi, évszázados törekvéseivel a Földközi-tengerre kijutással.
Az Azovi-tenger orosz beltengerré „válásának” talán legfontosabb következménye az lehet, hogy Oroszország megvalósíthatja régi, a melegtengereken túlmutató nemzeti ambícióját, vagyis szárazföldi nagyhatalomként a világtengereken is az Egyesült Államokhoz hasonló meghatározó szereplők közé emelkedhet.
Forrás: Origo