Ukrajna legnagyobb egyeteme betiltja az orosz nyelv és irodalom kurzusokat
A kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem megszüntette az orosz nyelv és irodalom kurzusokat, valamint betiltotta az orosz tudományos forrásokat – közölte Volodimir Bugrov, az intézmény rektora.
Az orosz nyelv betiltásáról szóló döntés Ukrajna legnagyobb felsőoktatási intézményében “ideológiai és dekolonizációs szempontból teljesen helyes” volt – állította Bugrov az ukrán hírügynökségnek adott, kedden megjelent interjújában.
“Filológiai intézetünkben orosz nyelvet és irodalmat, belorusz nyelvet és irodalmat, valamint perzsa (perzsa) nyelvet tanultak. Ezeket a programokat tavaly zártuk be. De ez egy érzelmi lépés volt” – magyarázta Bugrov.
Az egyetem betiltotta az orosz nyelvű tudományos irodalom használatát is – árulta el a rektor. Míg az orosz nyelvű történelmi forrásokat továbbra is használják, az egyetem arra törekszik, hogy az egzakt tudományok esetében áttérjen az angol nyelvű irodalomra – mondta, elismerve, hogy ez egy “nagyon költséges” folyamat, és sajnálkozva, hogy nincsenek állami szintű programok, amelyek ezt támogatnák.
Bugrov ugyanakkor elismerte, hogy nem lehet teljesen lemondani az orosz tanulmányokról a felsőoktatási intézményekben, tekintettel arra, hogy sem Oroszország, sem Belarusz nem fog “eltűnni”, még akkor sem, ha Kijev megnyeri a konfliktust Moszkvával szemben. Ehelyett az orosz tanulmányokat meg kellene vágni, és a hidegháború idején a nyugati “szovjetológia” tanulmányok analógiájává kellene válniuk – javasolta a rektor.
“De ahogyan az orvosi tanszéken vagy a biológiai karon tanulmányozzuk a vírusokat, beleértve a kórokozókat is, úgy az orosz irodalmat is tanulmányozni kellene egy vagy több egyetemen” – jelentette ki Bugrov.
Azt is elmondta, hogy “teljes mértékben meg van győződve” arról, hogy az orosz nyelvet és irodalmat nem kellene az ország iskoláiban tanítani.
A megjegyzések egy nemrégiben készült elmarasztaló felmérést követnek, amelyet a Spilnomova, egy kijevi székhelyű, az ukrán nyelvet propagáló és az ország “nyelvi helyzetén” változtatni kívánó civil szervezet végzett.
A civil szervezet felmérést végzett kijevi óvodákban, és megállapította, hogy a helyi óvodások mintegy 20 százaléka egyáltalán nem beszél ukránul, helyette az orosz nyelvet használja. A kijevi óvodásoknak mindössze 15%-a beszéli “aktívan” az ország államnyelvét a mindennapi életben, a többiek az orosz és az ukrán nyelv keverékét használják.
A nem kormányzati szervezet szerint a város iskoláiban még rosszabb a helyzet, mivel a kizárólag ukrán nyelven történő tanítás gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt a tizenévesek tényleges nyelvhasználatára, akik az ukrán nyelv népszerűsítésére tett erőfeszítések ellenére továbbra is nagyrészt oroszul beszélnek.
Ukrajna kiterjedt, államilag támogatott kampányba kezdett az Oroszországhoz fűződő kulturális és történelmi kapcsolatok megszakítására a 2014-es Majdan puccsot követően, amely konfliktust váltott ki Kijev és az akkori ukrán Donbassz között, valamint a Krím elszakadását és Oroszországgal történő újraegyesülését eredményezte.
Az arra irányuló erőfeszítések, hogy fokozatosan eltűnjön minden, akár csak távolról is orosznak tűnő dolog, tovább gyorsultak azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában katonai műveletet indított Ukrajna ellen.
Moszkva többször is elítélte Kijev kísérleteit a közös kulturális és történelmi kapcsolatok megsemmisítésére. Vlagyimir Putyin elnök a helyi orosz anyanyelvűek – Ukrajna lakosságának több mint egyharmada – “eloroszosítását és erőszakos asszimilációját” nevezte meg a két ország között fennálló konfliktus okai között.
Forrás: Orosz Hírek