Brutális következmények: a Mandiner összegyűjtötte, mivel járna Magyar Péterék nyugdíjterve
A Tisza szakértőinek megszólalásai alapján Magyar Péterék eltörölnék a Nők40-et és a 13. havi nyugdíjat, csökkentenék a nyugdíjakat, valamint a legmagasabb nyugdíjakra 10-20 százalékos adót vetnének ki. Szakértőt kérdeztünk, mivel járna, ha a Tisza meg tudná valósítani tervét.
Mint ismert, a Tisza alelnöke, Tarr Zoltán nemrég arról beszélt, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszert „nem feltétlenül kell és szabad” fenntartani. Hogy milyen változásokat terveznek a nyugdíjakkal kapcsolatban Magyar Péterék, arra az olyan, tiszás szakértők által elmondottak alapján lehet következtetni, mint Petschnig Mária Zita és Simonovits András.
Az általuk elmondottak alapján a Tisza Párt
- eltörölné a Nők 40-et és a 13. havi nyugdíjat,
- csökkentené a nyugdíjakat,
- valamint a legmagasabb nyugdíjakra 10-20 százalékos adót vetne ki.
Ugyan Magyar Péterék próbálnak úgy tenni, mintha Simonovits nem a Tisza szakértője lenne, de a közgazdász a Tisza-szigetek felkérésére tart előadásokat és legutóbbi interjújában is egyértelművé tette, hogy a Tisza mellett áll.
Százezrek életszínvonala romlana drasztikusan a nyugdíjak csökkentésével
Talabér Krisztián, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója a tiszás nyugdíjcsökkentéssel kapcsolatban a mandinernek azt nyilatkozta: „A Nők 40 program egyfajta társadalmi elismerés azok számára, akik életük jelentős részét a gazdaság, a család és a közösség szolgálatában töltötték. Ez az intézkedés szimbolikus, és szociális szempontból is erős üzenet: azt fejezi ki, hogy az állam megbecsüli azokat a nőket, akik generációkon keresztül a társadalom működésének láthatatlan motorjai voltak.”
A szakértő szerint „a Magyar Péter pártja által tervezett nyugdíjak megadóztatása vagy a 13. havi nyugdíj eltörlése ezzel szemben nemcsak egy pénzügyi döntés lenne, hanem egy mély társadalmi szerződés felrúgása.
Százezrek életszínvonala csökkenne drasztikusan, miközben éppen az idősebb korosztály az, amely a legkevésbé képes alkalmazkodni a jövedelemcsökkenéshez.”
Talabér Krisztián hozzátette:
Az elmúlt években Orbán Viktor egyik legnagyobb eredménye éppen az volt, hogy a nyugdíjasok biztonságban érezték magukat: minden évben számíthattak az inflációkövető emelésre és a 13. havi nyugdíjra.
Ez a kiszámíthatóság a bizalom alapja volt.
Ezt a stabilitást készül most felszámolni a Tisza Párt, ami széles társadalmi elégedetlenséget váltana ki.
Politikai értelemben egy ilyen intézkedés rövid időn belül aláásná bármely kormány legitimációját.”
Megjegyezte: „Nem véletlen, hogy a kormányváltásra készülő erők ezeket a terveket nem vállalják nyíltan: a nyugdíjak megadóztatása vagy a Nők 40 eltörlése választói szempontból vállalhatatlanul kockázatos lenne, ezért
Magyar Péter kerüli is a témát, viszont úgy tűnik, hogy a Tisza Párt szakértői nem ennyire jó titokgazdák.”
Brüsszel kedvéért a nyugdíjasok megalázására is kész a Tisza
A Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója azzal kapcsolatban is kifejtette véleményét, hogy Petschnig igazságtalannak, Simonovits pedig nem fenntarthatónak nevezte a 13. havi nyugdíjat.
„A mai nyugdíjasok voltak azok, akik a háborús romokból, a hiánygazdaságból és a rendszerváltás nehéz éveiből újra felépítették Magyarországot. Az ő munkájuk nélkül ma sem gazdasági, sem társadalmi értelemben nem beszélhetnénk stabil országról. Ezért minden egyes forint, amit a nyugdíjasok kapnak, igazságos és megérdemelt” – mutatott rá.
Mint fogalmazott:
A kormány a 13. havi nyugdíj bevezetésével és annak fenntartásával pontosan ezt az erkölcsi és gazdasági elvet ismeri el.
Az, hogy immár negyedik alkalommal kerül sor a teljes összegű kifizetésre, egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez az intézkedés hosszú távon is fenntartható, a magyar gazdaság ma már egyértelműen elbírja ezt a terhet”.
Talabér Krisztián úgy fogalmazott: „A tiszás szakértők javaslata röviden összefoglalva annyit takar, hogy Brüsszel elvárásai miatt akár még a nyugdíjasok megalázására is készen állnak, amely személyes véleményem szerint elfogadhatatlan álláspont”.
2006-ban már láttuk, milyen következményei lehetnek a titkolózásnak
A szakértő arra is reagált, hogy Simonovits András nagyon hasonlóan fogalmazott, mint Tarr Zoltán korábban. A tiszás szakértő ugyanis azt mondta: „Lehetne gondolkodni középtávú, meg hosszútávú reformokon, de nem kell ezt a választás előtt részletezni. Először nyerjük meg a választást”.
„2006-ban láthattuk, milyen következményekkel jár, amikor a baloldal a kampány során teljesen ellentétes ígéreteket tett, mint amit aztán a kormányra kerülés után valójában végrehajtott.
A társadalmi reakció erőteljes volt: a közfelháborodás utcai demonstrációkhoz vezetett, és a politikai légkör instabillá vált” – mutatott rá Talabér Krisztián.
Szerinte „a különbség ma annyi, hogy a baloldal kormányzati tervei már a választás előtt kiszivárognak, nemcsak a választás után.”
A Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója úgy véli, „politikai szempontból a tanulság világos: ha a nyilvánosságban eltitkolják a valós gazdasági és költségvetési terveket, az a társadalmi bizalom csökkenéséhez, a politikai stabilitás meggyengüléséhez és akár évek elvesztéséhez vezethet. A 2006 és 2010 közötti négy év katasztrofális kormányzással telt, így Magyarország és a magyar emberek számára elveszített évek voltak. Magyarország ismét veszíthet négy évet, ha a választók hagyják magukat megtéveszteni.”
A kormány bizonyos feltételek mellett bevezetné a 14. havi nyugdíjat
Mint ismert, Magyarország kormánya bizonyos körülmények között a 14. havi nyugdíjat is bevezethetőnek tartja.
Talabér Krisztián ezzel kapcsolatban kifejtette: „A világjárvány és az elhibázott szankciók okozta energiaválság jól megmutatta, hogy az idősek jövedelme a legsebezhetőbb társadalmi csoportok között van. Éppen ezért indokolt az állami beavatkozás:
az államnak feladata biztosítani, hogy a nyugdíjasok reáljövedelme ne csökkenjen, és életszínvonaluk megőrződjön a váratlan gazdasági sokkok idején. A 14. havi nyugdíj bevezetése éppen ezt a célt szolgálná.”
A szakértő rámutatott: „A plusz forrás lehetővé tenné, hogy a nyugdíjasok több lehetőségből gazdálkodjanak, növelve ezzel vásárlóerejüket és mindennapi jólétüket. Gazdasági szempontból ez nem csupán juttatás az időseknek:
a pluszpénz azonnal a boltokban, szolgáltatásokban hasznosul, így közvetlenül visszaforgatódik a magyar gazdaságba. Másképp fogalmazva: a 14. havi nyugdíj egyaránt előnyös a fogyasztóknak és a gazdasági szereplőknek.”
Forrás: Mandiner