A Tisza Párt adatbázisban szerepel a MÚOSZ alelnökének neve
Az Ellenpont tényfeltáró portál szerint a Tisza sajtóban kiszivárgott, mintegy kétszázezer nevet tartalmazó adatbázisában szerepel a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) első számú alelnökének, Gönczi Mária Évának a neve. Ez különösen annak fényében kelt feltűnést, hogy a MÚOSZ nemrég közleményben állt ki egy, a sajtószabadságot korlátozó bírósági döntés mellett.
Hosszú hallgatást követően hétfőn sokakat megdöbbentő állásfoglalást tett közzé a MÚOSZ a Bors ügyében. Az újságíró-szervezet – számos szakmai szereplő meglepetésére – támogatta azt a bírósági határozatot, amely megakadályozta, hogy a Tisza-csomagról szóló információk négymillió emberhez jussanak el. A bíróság a rendkívüli helyzetre hivatkozva tiltotta be a négymilliós példányszámban nyomtatott Bors-különszám terjesztését. A MÚOSZ közlése szerint ez összhangban áll a „valódi újságírók valódi sajtószabadságával” – ezt az érvelést később a Tisza vezető politikusai és több baloldali sajtóorgánum is előszeretettel idézte.
Az Ellenpont elemzése arra is rámutat, hogy a döntést egy olyan bíró hozta meg, akinek neve szerepelt a Tisza-aktivisták listáján, amely a párt – ukrán fejlesztésű – applikációjából szivárgott ki. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ennek kapcsán megjegyezte: különös egybeesés, hogy a Magyar Péterék megszorító csomagját bemutató újság ellen éppen egy olyan bíró lépett fel, akinek neve és budapesti címe megegyezik a kiszivárgott aktivistalistán szereplő adatokkal.
A portál szerint már önmagában az a megfogalmazás, miszerint „rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kíván”, burkolt beismerése annak, hogy a döntés jogilag is erősen vitatható, hiszen a törvényes eljárások aligha minősülnek rendkívülinek. Az Ellenpont értelmezése szerint a MÚOSZ ezzel azt sugallja: a Tisza Párt érdekében akár törvénytelen döntések is elfogadhatók. A szervezet azon állítása pedig, hogy létezik „valódi” és „nem valódi” sajtószabadság, sokak szerint a kommunista korszak sajtólogikáját idézi.
A rendkívüli intézkedésekről és a „valódi újságírókról” szóló érvelés az Ellenpont szerint akár Lakatos Ernő, az MSZMP KB egykori agitációs és propagandaosztály-vezetőjének gondolatait is felidézhetné, akit Kádár János 1982-ben éppen a sajtó „rendbetételére” nevezett ki.
Sokak számára nehezen érthető, miért áll egy magát független, szakmai érdekvédelmi szervezetként meghatározó testület ilyen nyíltan egy politikai oldal mellé. Az Ellenpont azonban személyi összefüggést lát a háttérben: szerintük a MÚOSZ alelnökének neve azért szerepelhet a Tisza-adatbázisban, mert vagy letöltötte a Tisza Világ applikációt, vagy aláírója volt a párt valamely politikai akciójának.
A portál kitér Gönczi Mária Éva önéletrajzára is, amely a MÚOSZ honlapján olvasható, és szerintük feltűnően homályos. A szöveg alig tér ki arra, mikor és milyen körülmények között kezdődött újságírói pályája. Annyi szerepel benne, hogy népművelői munkája mellett kapott szerkesztői feladatokat Debrecenben, ám az már nem derül ki, kitől és milyen háttérrel. Az Arcanum adatbázisa szerint 1983-ban már a debreceni Kölcsey Művelődési Központ munkatársaként nyilatkozott, ami az Ellenpont szerint arra utal, hogy pártirányítással került a sajtó közelébe.
Az önéletrajz alapján 2000-re már döntési pozícióba került a MÚOSZ-ban, és azóta folyamatosan haladt felfelé a ranglétrán. Májusban ismét alelnökké választották, így jelenleg is a szervezet felső vezetésének meghatározó tagja.
Az Ellenpont arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a MÚOSZ függetlenként határozza meg magát, vezetésében túlsúlyban vannak a baloldali kötődésű újságírók. Gönczi mellett alelnök például György Zsombor, a külföldi forrásokkal támogatott Magyar Hang főszerkesztője. Az elnökség tagjai között szerepel Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója, Dévényi István, a Magyar Hang újságírója, valamint Ónody-Molnár Dóra, a Jelen munkatársa, aki egyben az Amnesty International Magyarország elnökségi tagja, és rendszeresen működik közre a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Policy Solutions rendezvényein.
MNO nyomán