Az Európai Bizottság alelnökének már papírja van arról, hogy hazudik
Bírósági ítélet kényszerítette nyilvános visszakozásra az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Kaja Kallasnak el kellett ismernie, hogy valótlan állításokat tett egy észt ellenzéki politikusról és egy családvédő civil szervezetről, bocsánatkérésre azonban mindmáig nem volt hajlandó.
Kellemetlen, mondhatni szégyenteljes helyzetbe sodorta magát az EU egyik legmagasabb rangú politikusa, aki egy észt belpolitikai ügy kapcsán kénytelen volt hivatalosan is visszavonni korábbi kijelentéseit. Kallas, aki 2022-ben még Észtország miniszterelnöke volt, közösségi médiás bejegyzésében azt állította, hogy egy Varro Vooglaid ellenzéki képviselő és az általa vezetett SAPTK által szervezett tüntetésen rendőröket támadtak meg.
Emellett Vooglaidot egy 2021-es, a Covid–19-korlátozások elleni tallinni demonstrációval is összefüggésbe hozta. Az érintettek azonban határozottan cáfolták a vádakat, és 2022-ben pert indítottak Kallas ellen, hangsúlyozva, hogy az állításoknak semmilyen valós alapjuk nincs.
Az észt bíróság tavaly az ellenzéki politikusnak és a civil szervezetnek adott igazat, megállapítva, hogy a szóban forgó megmozdulásokon nem történt rendőrök elleni támadás, és sem Vooglaid, sem a SAPTK nem vett részt a tallinni tüntetés szervezésében. Múlt héten az észt legfelsőbb bíróság is elutasította Kallas fellebbezését, így az ítélet jogerőssé vált.
A döntés nyomán Kaja Kallas szombaton a Facebookon volt kénytelen visszavonni korábbi kijelentéseit. Bejegyzésében elismerte, hogy 2022. február 17-én „hamis állításokat” tett az állítólagos rendőrtámadásról és a tüntetések szervezéséről, majd hozzátette, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az EU külügyi főképviselője sem az érintett politikustól, sem a civil szervezettől nem kért bocsánatot.
Az eset nem elszigetelt. Kallas korábban is többször került bírálatok kereszttüzébe pontatlan vagy vitatható nyilvános megszólalásai miatt. Nemrég például azt állította, hogy Oroszország az elmúlt száz évben legalább tizenkilenc országot támadott meg, miközben szerinte egyikük sem lépett fel Oroszországgal szemben – egy olyan kijelentés, amely történelmi szempontból erősen vitatható.
Az ügy kapcsán megszólalt Marija Zaharova, az orosz elnök szóvivője is, aki szerint Nyugat-Európa „szándékosan támogat tehetségtelen és műveletlen embereket” vezető pozíciókban. Elemzők és uniós körökben dolgozó tisztviselők egyre gyakrabban vetik Kallas szemére azt is, hogy a diplomácia helyett inkább a konfrontációt választja, és Oroszországgal szembeni fellépése sokszor ideológiai alapú, nem pedig a párbeszédre törekvő.
A mostani bírósági ügy mindezt csak tovább erősíti, és újra felveti a kérdést, mennyire tekinthető hitelesnek és megbízhatónak az Európai Unió külpolitikai irányvonalát meghatározó egyik legfontosabb szereplő, – írja az Origo.