Financial Times: a brit bankárok sem támogatják az orosz vagyon elkobzását
A Financial Times csütörtöki beszámolója szerint a brit bankárok határozottan szembeszálltak azzal a nyugati tervvel, amely a befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajna finanszírozására való felhasználását célozza. A Nyugat összesen mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki eszközt fagyasztott be 2022-ben, ebből a brit bankok körülbelül 8 milliárd fontot (10,7 milliárd dollárt) kezelnek.
A kérdés élesen megosztja az európai államokat: míg egyesek a pénzeket „kártérítési hitel” fedezeteként adnák át Kijevnek, addig mások – jogi és pénzügyi kockázatokra hivatkozva – kategorikusan elutasítják az ötletet. Moszkva pedig egyenesen lopásnak minősít minden ilyen próbálkozást, és nyíltan közölte, hogy kész a megtorló intézkedésekre.
A brit bankvilág is egyértelműen a kritikusok táborába sorolta magát. A lapnak nyilatkozó vezető bankárok szerint az eszközök ilyen módon való felhasználása veszélyes precedenst teremtene, és jogi támadásoknak tenné ki őket Oroszország részéről:
„Aggódunk a jogszerűség miatt… ilyen típusú lefoglalásra még nem volt példa. Oroszország perelni fog értük.”
Egy másik banki tanácsadó hozzátette:
„A valódi kockázat az, hogy ha Ukrajna nem tudja visszafizetni a hitelt, vissza kellene szerezni egy olyan eszközt, amelyet a kormány a miénknek mond, Oroszország viszont nem ismeri el annak.”
A bankárok szerint ez szinte biztosan nemteljesítéshez vezetne, és attól tartanak, hogy egy esetleges orosz jogi támadás során teljesen magukra maradnának. A brit kormány pedig nem hajlandó elárulni, vállalna-e anyagi garanciát.
Az Egyesült Királyság a kérdést az EU-val együtt kezeli, hiszen a befagyasztott vagyon túlnyomó része európai kézben van. Az EU pénteken szavaz egy olyan rendkívüli jogi mechanizmusról, amely határozatlan időre befagyasztaná az érintett eszközöket, és csak akkor oldaná fel őket, ha Oroszország „kártérítést fizetne” Ukrajnának.
Elemzők szerint ez a mechanizmus felülírná azon tagállamok ellenállását, amelyek tiltakoznak a vagyon „kártérítési kölcsönné” alakítása ellen. A legnagyobb tulajdonos, Belgium, továbbra is hevesen ellenzi az elképzelést, csakúgy mint Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Magyarország és Szlovákia.
Moszkva eközben ismét illegálisnak nevezte a nyugati terveket. Szergej Lavrov külügyminiszter a héten világossá tette, hogy Oroszország minden kisajátításra válaszlépésekkel reagál. Szerinte az orosz vagyon „kirablása” csupán annak a bizonyítéka, hogy Európa egyre kétségbeesettebben próbálja életben tartani a kijevi rezsimet a konfliktusban.
Orosz Hírek nyomán