Kreml: Nem igaz, hogy Moszkva el akarja foglalni a volt szovjet területeket Európában
Nem igazak azok az állítások, amelyek szerint Oroszország a volt Szovjetunió európai területeinek elfoglalására készülne – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságírók előtt, a Reuters beszámolójára reagálva.
A hírügynökség névtelen amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az állítólagos orosz terjeszkedési tervek Ukrajna teljes területére és a balti államokra is kiterjednének. Korábban Tulsi Gabbard, az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója ezt a narratívát a „mélyállam háborúpárti szereplőinek és propagandamédiájuknak” újabb próbálkozásaként értékelte, amelynek célja Donald Trump elnök ukrajnai béketeremtő törekvéseinek aláásása.
Peszkov elmondta, nem tudja megítélni, mennyire hitelesek azok az információk, amelyek ilyen hírszerzési jelentések létezéséről szólnak. Hozzátette: még abban az esetben is, ha valóban léteznek ilyen dokumentumok, azok szerinte súlyosan téves következtetéseken alapulnak, és semmilyen formában nem tükrözik a valóságot.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj külpolitikai vitaklub hétfői ülésén szintén hangsúlyozta: Moszkva nem készül az Európai Unió vagy a NATO tagállamainak megtámadására, és ezt jogi garanciák formájában is hajlandó rögzíteni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy még az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni megfontoltabb politikája mellett is komoly a kockázata egy orosz–NATO-konfliktusnak, tekintettel az európai országok szerinte ellenséges lépéseire.
Rjabkov méltatta Donald Trump kormányzatát, amiért több kérdésben a „helyes irányba” tett lépéseket, köztük annak elismerését, hogy az ukrajnai konfliktus egyik kiváltó oka a NATO folyamatos keleti terjeszkedése volt. Kiemelte, hogy Washington érezhetően felülvizsgálta az előző, Joe Biden vezette adminisztráció politikáját.
Felidézte, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott amerikai nemzetbiztonsági stratégiában már nyíltan felmerül a kérdés: valóban indokolt-e a NATO korlátlan bővítése. Ugyanakkor jelezte, hogy Moszkvának továbbra is számos kérdése van az Egyesült Államok felé, különösen az ukrán helyzetet illetően.
A külügyminiszter-helyettes szerint az orosz–amerikai tárgyalások kimenetele egyelőre nem látható előre. Úgy fogalmazott: még meg kell bizonyosodni arról, hogy Washington valóban tartósan szakított-e az Oroszországgal szembeni szélsőséges ellenségességgel. Hangsúlyozta, hogy valódi előrelépés csak akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok kész az egyenjogú együttműködésre, a konfliktusok kockázatának közös csökkentése érdekében, figyelembe véve Oroszország alapvető – elsősorban biztonsági – érdekeit.
Elmondása szerint az Ukrajnáról zajló orosz–amerikai egyeztetéseken lassú előrehaladás tapasztalható. Washingtonnak azt üzente, hogy határozottabban kellene fellépnie azokkal az országokkal szemben, amelyek megpróbálják aláásni a rendezési folyamatot. Hangsúlyozta: Moszkva továbbra is kész együttműködni az alaszkai Anchorage-ben a két elnök által lefektetett keretek mentén.
Megismételte az orosz álláspontot is, miszerint egy ideiglenes tűzszünet Ukrajnában nem jelentene valódi megoldást. Oroszország a tartós rendezésben érdekelt, amely garantálná alkotmányos berendezkedését, vagyis az általa 2014 óta annektált öt ukrajnai régió hovatartozását.
Peszkov arról is beszámolt, hogy Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különmegbízottja moszkvai visszatérése után tájékoztatja Vlagyimir Putyin elnököt a Miamiban folytatott egyeztetéseiről, amelyeket Steve Witkoff amerikai különmegbízottal és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével folytatott az ukrajnai rendezésről. A szóvivő szerint Dmitrijev nem vitt Putyintól személyes üzenetet Trumpnak.
Megjegyezte továbbá: az amerikai fél az együttműködés bővítését egyértelműen a rendezési folyamathoz köti, Moszkva azonban úgy véli, a két kérdést nem szabad összekapcsolni, mivel számos kölcsönösen előnyös projekt valósulhatna meg egymástól függetlenül is.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat hétfői közleményében arról számolt be, hogy ukrán tisztségviselők és üzletemberek tömegesen készülnek külföldre menekülni a jelenlegi kijevi irányvonal „elkerülhetetlen bukása” után. A szolgálat szerint sokan közülük már kimenekítették családjukat és vagyonukat is.
A tájékoztatás szerint nyugati ukrán nagykövetségektől származó információk alapján egyre több tisztségviselő és üzletember kér segítséget európai diplomáciai képviseletektől tartózkodási engedély megszerzéséhez. Az SZVR állítása szerint a külföldön szolgáló ukrán diplomaták több mint 90 százaléka eldöntötte, hogy megbízatása lejárta után nem tér vissza Ukrajnába, mivel számukra is világossá vált: Volodimir Zelenszkij feltételei mellett nem zárható le a háború, különösen annak fényében, hogy Washington visszafogta a Kijevnek nyújtott támogatást.
Rjabkov a tanácskozáson kitért arra is, hogy Oroszország továbbra sem kapott érdemi választ az Egyesült Államoktól arra a javaslatára, amely szerint az Új START hadászati fegyverkorlátozási szerződés jövő évi lejárta után még egy évig önkéntesen tartsák be annak előírásait. Közölte: Moszkva minden forgatókönyvre felkészül a szerződés megszűnését követően, ugyanakkor bízik benne, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetek elkerülhetők lesznek. Véleménye szerint az amerikai Aranykupola rakétavédelmi rendszer tervezett kiépítése ellenére sem áll küszöbön egy újabb fegyverkezési verseny Oroszország és az Egyesült Államok között.
Demokrata – MTI nyomán