Orbán Viktor: a következő napokban dől el, kiterjed-e a háború Európára
A miniszterelnök szerint a következő napokban eldől, hogy a háborúpárti nyugati vezetők tovább húzzák-e Európát az orosz–ukrán konfliktus irányába, vagy végre esély nyílik a feszültség csillapítására. Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: rendkívül fontos, sorsfordító pillanatban vagyunk.
Mint fogalmazott, „akinek ereje van, az cselekszik, akinek nincs, az csak beszél”. Jelenleg Moszkva és Washington, a két valódi hatalmi tényező tárgyal egymással, miközben az EU – amely mára gyenge, befolyását vesztett és kiszorult a nagyhatalmi döntésekből – csak kommentálja az eseményeket. Ha az amerikai–orosz egyeztetések eredményt hoznak, a háború lángja valóban lejjebb kerülhet, ami Magyarország számára is megkönnyebbülést hozna. Ha viszont a brüsszeli háborúpárti vonal érvényesül, akkor a konfliktus még közelebb sodródhat a térséghez.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a nap folyamán Belgiumban kulcsfontosságú tárgyalás lesz a német kancellárral és az Európai Bizottság elnökével. Brüsszel ugyanis azt szeretné elérni, hogy a belgák kobozzák el a náluk befagyasztott orosz vagyont, és dobják be azt egy közös európai kasszába, amelyből – „ravasz jogi trükkökkel” – tovább finanszíroznák az ukrajnai háborút. A miniszterelnök szerint, ha ez sikerül, akkor óriási pénzáramlás indul Ukrajna irányába, amiből Magyarországnak ki kell maradnia, hiszen nem kívánja támogatni a háború fenntartását.
A belgák ugyanakkor kényes helyzetben vannak: náluk van mintegy kétszázmilliárd euró befagyasztott orosz vagyon, és a belga cégek korábban garanciát vállaltak arra, hogy Oroszország hozzáfér ezekhez az összegekhez. Ha most Brüsszel nyomására mégis elvennék a pénzt, akkor a későbbi pereket nagy eséllyel elveszítenék, és nekik kellene kifizetni a kártérítéseket – ezért garanciákat akarnak.
A miniszterelnök szerint Brüsszel teljes erkölcsi válságban van, miközben mások korrupciójáról papol. Az EU vezető intézményeiben sorra borulnak ki a botrányok: a korábbi alelnöktől a külügyi biztosig mindenütt kérdőjelek és gyanús ügyletek vannak. Nehéz tehát úgy leckéztetni Ukrajnát korrupcióról, hogy közben maga Brüsszel is „lángol”.
Orbán Viktor bejelentette: Magyarország beperli az Európai Bizottságot, ha az megpróbálja kikerülni a magyar vétót az orosz gáz és olaj elleni újabb szankcióknál. Brüsszel ugyanis megpróbálja úgy beállítani az energiatilalmat, mintha az nem szankció lenne, hanem egyszerű kereskedelempolitikai döntés – csak azért, hogy ne kelljen egyhangúság. A miniszterelnök szerint ez nyílt jogsértés, a jogállamiság példa nélküli megsértése.
Kijelentette: tragikus következményekkel járna Magyarország számára, ha nem érkezne orosz gáz és olaj. A rezsiköltségek többszörösére emelkednének, az üzemanyagárak pedig az egekbe szöknének. Ezért a kormánynak létkérdés, hogy hazánk rajta maradjon az orosz energiaszállítási útvonalakon.
A miniszterelnök felidézte: két komoly veszélyt már sikerült elhárítani. Az amerikai elnökkel sikerült megállapodni arról, hogy Magyarországra ne vonatkozzanak az orosz energiára kivetett amerikai szankciók, míg Vlagyimir Putyin elnökkel azt beszélték meg, hogy hazánk minden körülmények között megkapja a korábban leszerződött mennyiségű olajat és gázt.
„Két nagy kő már legördült a szívünkről” – mondta Orbán Viktor –, de a harmadik akadály éppen Brüsszel, amely a totális energiatiltást erőlteti. Szerinte ez a szabály csak 2027-ben lépne életbe, így van remény arra, hogy addigra béke lesz, a háborúpárti szankciós politika pedig végre a múlté.