Óriási orosz áttörés: összeomolhat az ukrán front az északi térségben
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke arról számolt be, hogy az orosz hadsereg az Északi Katonai Körzetben jelentős mélységben áttörte az ukrán erők védelmi vonalait.
„Az egyesített csoportosítás alakulatai határozottan és magabiztosan nyomulnak előre az ellenséges védelem mélységében” – fogalmazott Geraszimov, amikor az északi haderőcsoport harcfeladatainak végrehajtását ellenőrizte – írja az Origo.
A vezérkari főnök kiemelte, hogy az orosz csapatok az idei évben érték el a legnagyobb előrenyomulási ütemet. Elmondása szerint egyetlen hónap alatt több mint 700 négyzetkilométernyi területet „szabadítottak fel” az SVO műveleti övezetében, december folyamán pedig hét település került orosz ellenőrzés alá Szumi és Harkiv megyében.
Vlagyimir Putyin elnök feladatként jelölte meg a biztonsági övezet további kiterjesztését annak érdekében, hogy garantálni lehessen a Belgorodi és Kurszki területeken élők nyugodt, békés mindennapjait.
Geraszimov a helyszíni szemle során áttekintette az Északi haderőcsoport egységeinek és alakulatainek eddigi eredményeit, valamint elismeréseket adott át azoknak a katonáknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a harci feladatok végrehajtása során. Putyin korábban hangsúlyozta: az orosz hadsereg sikerrel hajtja végre az ukrán határ mentén, Harkiv és Szumi térségében kialakítandó biztonsági ütközőzóna létrehozását – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz–ukrán háború szempontjából 2025 különösen intenzív évnek bizonyult. Miközben a diplomáciai térben minden eddiginél közelebb került a konfliktus lezárásának lehetősége, a harctereken továbbra sem csillapodtak az összecsapások, és a légicsapások is folytatódtak mindkét oldalon.
Februárban az ukrán fél azt állította, hogy orosz dróntámadás érte a csernobili atomerőmű területét, azon belül is a megsemmisült négyes blokk fölé emelt védőszerkezetet, az úgynevezett szarkofágot.
A nyári időszakban ismét Pokrovszk került a figyelem középpontjába. A Donyecki területen fekvő város az ukrán fél számára kiemelt logisztikai jelentőséggel bírt. Az orosz hadsereg az elmúlt években többször is megkísérelte elfoglalni a települést, eddig azonban nem sikerült áttörést elérnie.
Augusztus 27-én késő este Oroszország nagyszabású légitámadást indított több ukrán város, köztük Kijev ellen is. A csapások halálos áldozatokat és számos sérültet követeltek.
Válaszul Kijev célzott támadásokat hajtott végre az orosz energiaipari létesítmények ellen, különösen az olaj- és gázinfrastruktúrát véve célba, amelyet az ukrán vezetés az egyik legsebezhetőbb stratégiai területnek tart.
Az év végéhez közeledve Moszkva fokozta az ukrán energetikai rendszer elleni támadásokat is. Ennek következtében több nagyváros elsötétült, és kiterjedt térségek maradtak áram, illetve alapvető közszolgáltatások nélkül.