A nyugati katonai objektumok célponttá válnak Ukrajnában
Oroszország közvetlen biztonsági fenyegetésként értelmezi a nyugati katonai egységek, bázisok és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését, és ezeket legitim katonai célpontként fogja kezelni – figyelmeztetett Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a tárca honlapján csütörtökön közzétett nyilatkozatában.
A szóvivő arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háromoldalú dokumentumot írt alá, amely egy esetleges tűzszünet után katonai bázisok és fegyverraktárak létrehozását irányozza elő Ukrajnában.
Zaharova hangsúlyozta: a nyugati országok katonai egységeinek, létesítményeinek és raktárainak ukrán területen történő elhelyezése külföldi beavatkozásnak minősül, amely nemcsak Oroszország, hanem más európai államok biztonságát is közvetlenül veszélyezteti. Mint kiemelte, Moszkva korábbi figyelmeztetéseivel összhangban az ilyen objektumokat legitim katonai célpontnak tekinti.
A szóvivő élesen bírálta a nyugati országokból álló „tettrekészek koalícióját”, valamint a Kijev által hangoztatott „biztonsági garanciákról” szóló elképzeléseket, mondván: ezek köszönőviszonyban sincsenek a békés rendezéssel. Álláspontja szerint a tervek valódi célja nem a tartós béke megteremtése, hanem a további militarizáció és a konfliktus eszkalálása.
Külön kifogásolta azt az elképzelést, amely a harcok lezárása után multinacionális erők Ukrajnába vezénylését irányozná elő az ukrán hadsereg „helyreállítása” és Oroszország „feltartóztatása” érdekében, valamint az ukrán és NATO-országok hadiipari együttműködésének további elmélyítését.
Zaharova úgy fogalmazott: az úgynevezett koalíció és a kijevi vezetés újabb militarista nyilatkozatai egy valódi „háborús tengely” kialakulásához vezetnek, amelynek tervei egyre súlyosabb következményekkel járnak Európa jövőjére és lakosságára nézve.
Megismételte Moszkva álláspontját is, miszerint az ukrajnai konfliktus rendezése kizárólag a kiváltó okok felszámolásán alapulhat. Ennek részeként Ukrajna blokkon kívüli státuszának visszaállítását, demilitarizálását és „nácitlanítását”, továbbá az emberi jogok, az orosz nemzetiségűek, az orosz anyanyelvű állampolgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását nevezte meg. Emellett Kijevnek el kell ismernie a népek önrendelkezése nyomán kialakult jelenlegi területi realitásokat is.
A szóvivő szerint mindezek a célok либо politikai-diplomáciai úton, либо a különleges hadművelet keretében fognak megvalósulni, hozzátéve: a harctéren jelenleg az orosz fegyveres erők kezében van a kezdeményezés.
Demokrata nyomán