Bloomberg szerint Kanada attól tart, hogy Venezuela és Grönland után Trump következő célpontja lehet
Kanadában egyre komolyabb aggodalmak fogalmazódnak meg amiatt, hogy Venezuela és Grönland után Donald Trump amerikai elnök figyelme akár az országra is kiterjedhet.
A beszámolók szerint Ottawa nem zárja ki azt sem, hogy Washington „katonai kényszerrel” próbálhat nyomást gyakorolni. Thomas Homer-Dixon kanadai globális biztonságkutató arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok részéről bármilyen ilyen irányú lépés rendkívül költséges és kockázatos lenne.
A kanadai hatóságokat a politikai következmények is nyugtalanítják. A venezuelai fejlemények – ahol Trump lépései nyomán Washington ellenőrzést szerzett az olajkészletek felett – azt mutatták, hogy az amerikai elnök kész gyors és radikális döntéseket hozni regionális befolyásának növelése érdekében.
Mindezek fényében a kanadai kormány igyekszik felgyorsítani a fegyveres erők megerősítését: emelik a katonák fizetését, valamint új vadászgépek és tengeralattjárók beszerzését tervezik. Ugyanakkor Ottawa is elismeri, hogy ezek az intézkedések hosszabb távon hozhatnak csak kézzelfogható eredményt.
Komoly sebezhetőséget jelent a gazdaság is. Kanada erősen függ az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemtől, és az USMCA-megállapodás kedvezményeinek visszavonása vagy új vámok bevezetése súlyos zavarokat okozhatna. A kockázatok csökkentése érdekében a kormány az exportpiacok diverzifikálására törekszik, többek között a Kínával fennálló gazdasági kapcsolatok erősítésével.
Philippe Lagasse, a Carleton Egyetem docense szerint minél több engedményt tesz Kanada a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása és az amerikai nyomás enyhítése érdekében, annál nagyobb a veszélye annak, hogy fokozatosan elveszíti szuverenitását. Véleménye szerint az ország akár egyfajta de facto függő állam helyzetébe is sodródhat, még ha ezt hivatalosan nem is ismeri el.
Trump korábban többször kijelentette, hogy minden lehetséges eszközt kész bevetni a grönlandi kérdés rendezésére, és azt is világossá tette, miért tartja ezt kulcsfontosságúnak. Álláspontja szerint, ha az Egyesült Államok nem szerzi meg a szigetet, akkor Oroszország vagy Kína töltheti be az ottani stratégiai űrt.
Follow @jobboldalihirek