Előnnyel fordul rá az új évre a Fidesz, rottyon Magyar Péter
Idén ismét országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, és az elmúlt egy év folyamatai alapján egyértelműen a kormányoldal számít a voksolás legnagyobb esélyesének. A Fidesz–KDNP így magabiztosan készülhet a kampányidőszakra, miközben a Tisza Párt lendülete látványosan megtört, a sorozatos botrányok következtében pedig folyamatosan apad Magyar Péter támogatottsága.
Mozgalmas év elé néz a magyar belpolitika 2026-ban, hiszen április közepén választásokat rendeznek. Már az előző esztendő utolsó hónapjai is a kampány előszelét hozták, és a következő időszakban ez még tovább fokozódik. Bár a hivatalos kampány csak az urnazárást megelőző ötvenedik napon indul, a pártok addig sem tétlenkednek: minden politikai erő azon dolgozik, hogy mozgósítsa saját szavazóit és új támogatókat szerezzen.
A kormányoldal az elmúlt hónapok eredményei után határozott önbizalommal fordul rá a választási évre. A Fidesz–KDNP már 2025 tavaszán megkezdte a mozgósítást: előbb a Harcosok Klubja, majd nyáron a digitális polgári körök mozgalma indult el. A digitális polgári körök háborúellenes országjárása öt várost érintett: november 15-én Győrben, november 29-én Nyíregyházán, december 6-án Kecskeméten, december 13-án Mohácson, december 20-án pedig Szegeden találkoztak a résztvevők. Mind az öt rendezvény telt házzal zajlott, ami egyértelműen jelzi, hogy a békepárti álláspont mögött széles társadalmi támogatás áll. Ugyanígy nagy siker volt a digitális polgári körök szeptemberi első országos találkozója, valamint az október 23-i Békemenet is.
A kormányoldal pozícióját tovább erősíthetik a bejelentett jóléti intézkedések. Elindult az első lakás megvásárlását segítő Otthon start program, bevezették a 14. havi nyugdíjat – amelynek első heti részletét februárban kapják meg az érintettek –, és tovább bővült az szja-mentességben részesülő édesanyák köre is. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a 2022-es választások kimenetelét legpontosabban előre jelző Magyar Társadalomkutató friss felmérése szerint a Fidesz–KDNP magabiztos előnnyel vezet a Tisza Párt előtt. A kormánypártok hónapról hónapra erősödtek, és 2025 végére 13 százalékpontos különbséget építettek ki, így kifejezetten kedvező helyzetből kezdhetik a választási évet. A Tisza Párt támogatottsága eközben növekedési plafonba ütközött: míg a Fidesz–KDNP 51 százalékon áll, addig Magyar Péter pártja 38 százalékra esett vissza. Egy most vasárnap tartott választáson hárompárti parlament alakulna, a Mi Hazánk Mozgalom 5 százalékkal épphogy átlépné a bejutási küszöböt.
Ezzel szemben a Tisza Párt egyértelműen kudarcos időszakot tudhat maga mögött. A folyamatos botrányok miatt Magyar Péter kedvezőtlen helyzetből vág neki a kampány hajrájának. Nem sikerült olyan témát találnia, amely tartósan meghatározta volna a közbeszédet, a róla szóló hírek pedig inkább ártottak, mint használtak. Az adatszivárgási ügy elbizonytalanította az aktivistákat és a támogatókat, a Tisza-adó terve pedig a választók körében keltett komoly ellenérzéseket. Így a párt gyakorlatilag továbbra is csak a kormányellenességet tudja kínálni, valódi alternatíva nélkül.
A mozgósítás terén is egyértelmű a különbség a nemzeti oldal javára. Jellemző, hogy Mohács kivételével Magyar Péter is megjelent azokban a városokban, ahol a kormányoldal háborúellenes gyűléseket tartott, így Győrben, Kecskeméten és Szegeden is. Ezek a rendezvények azonban látványos érdektelenségbe fulladtak, a Tisza elnökére sok esetben csak néhány százan voltak kíváncsiak. Hasonló aránytalanság mutatkozott az október 23-i eseményeken is: a mobiltelefonos cellaadatok szerint a Békemenet végén, a Kossuth téren több mint nyolcvanezren gyűltek össze, míg Magyar Péter rendezvényén, a Hősök terén mindössze 45 ezren jelentek meg.
Mindezek után egyre nehezebb fenntartani a korábbi, mesterségesen felépített narratívát a baloldali elemzőműhelyekben. A hónapokon át hangoztatott mérések, amelyek a Tisza Párt elsöprő előnyét sugallták, sorra hiteltelenné válnak. Egyre több olyan kutatás lát napvilágot, amely közelebb áll a valós erőviszonyokhoz, ráadásul a kutatócégek vezetői is egyre gyakrabban elszólnak magukat. Legutóbb a Medián vezetője, Hann Endre is elismerte, hogy megtorpant a Tisza Párt hosszú ideig tartó növekedése, amit a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában mondott ki. Nem véletlen, hogy a Medián is csatlakozott azokhoz, akik már nyíltan kongatják a vészharangot.
A Tisza Pártot az elmúlt időszakban két súlyos botrány is megrázta. Ősszel kétszázezer nevet és jelentős mennyiségű személyes adatot tartalmazó lista szivárgott ki a párttól, ami komoly bizalomvesztést okozott. Az interneten elérhető adatbázis arra is rávilágított, hogy a Tisza mobiltelefonos alkalmazásának fejlesztésében és tesztelésében – a tagadások ellenére – ukrán szakemberek is részt vehettek, ami felveti annak lehetőségét, hogy magyar állampolgárok adatai idegen kézbe kerülhettek.
Nem sokkal később az Index hozta nyilvánosságra a Tisza Párt megszorítócsomagját. A sajtóértesülések szerint a gazdaságpolitikai terveken Dálnoki Áron vezetésével mások mellett Lengyel László és Felcsuti Péter is dolgozott. A több száz oldalas, Magyarország 2027–2035 gazdasági konvergenciaprogram címet viselő anyag a közteherviselés radikális átalakítását vetíti előre, messzebb menve, mint bármely elképzelés az elmúlt évtizedekből. Bár a Tisza Párt azóta is tagadja a dokumentum létezését, a kiszivárgott részletek így is óriási visszhangot váltottak ki.
Magyar Nemzet nyomán
Follow @jobboldalihirek