Felmérés: a magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását és katonai támogatását
Egy friss felmérés szerint a magyarok elsöprő többsége ellenzi Ukrajna európai uniós csatlakozását, és még ennél is nagyobb arányban utasítja el az ország katonai támogatását. A Nézőpont Intézet és a közmédia együttműködésében készült kutatás eredményeit az M1 szombat reggeli műsorában ismertette Erdélyi Rezső Krisztián elemző.
Az elemző rámutatott: miközben Brüsszelben egy erős politikai akarat dolgozik azon, hogy Ukrajna katonai támogatását és uniós felvételét mindenáron előmozdítsák, ez a megközelítés nem a békét vagy a tűzszünetet szolgálja, hanem sokkal inkább a háború további eszkalációjához vezetne. Hozzátette: Ukrajna csatlakozása az egyébként is versenyképességi gondokkal küzdő Európai Unió számára súlyos gazdasági következményekkel járna, és egy újabb csapást mérne a közösségre.
Erdélyi szerint a magyar társadalom ezt világosan felismeri, és hasonló vélemények más uniós országokban is jelen vannak. A különbség abban áll, hogy számos tagállamban a politikai elit nemcsak saját választóinak akaratával, hanem a kontinens hosszú távú érdekeivel is szembehelyezkedik.
Az elemző hangsúlyozta: kevés nagyobb veszély fenyegetné az európai gazdaságot, mint Ukrajna uniós csatlakozása. Emlékeztetett arra, hogy már egy 2025 áprilisi felmérésben is a megkérdezettek többsége – 62 százalék – elutasította ezt a lehetőséget, azóta pedig az arány 67 százalékra nőtt. Ennek oka szerinte az, hogy egyre világosabban látszanak a csatlakozás következményei, nemcsak európai, hanem kifejezetten magyar gazdasági szinten is.
Külön kitért arra, hogy Ukrajna hatalmas mezőgazdasági kapacitásokkal rendelkezik, és az ukrán gabona, illetve mezőgazdasági termékek megjelenése elsősorban az olyan országok számára jelentene komoly veszélyt, mint Magyarország, Franciaország vagy Lengyelország, ahol a mezőgazdaság kiemelt szerepet tölt be.
Erdélyi Rezső Krisztián hangsúlyozta: a kutatás reprezentatív. A Tisza Párt korábbi belső szavazásával kapcsolatban – ahol a résztvevők 58 százaléka támogatta Ukrajna uniós csatlakozását – megjegyezte, hogy bár ott többség alakult ki a támogatás mellett, a kérdés az ellenzéki párt szavazóit is megosztja.
Az elemző szerint az Európai Unió részéről egyre erőteljesebb a szándék Ukrajna mielőbbi felvételére, amit a folyamatosan előrehozott céldátumok is jeleznek. Ezzel szemben Magyarországon olyan kormány működik, amely egyértelműen kimondja: a nemzeti érdek ellentétes Ukrajna uniós csatlakozásával. Ugyanakkor létezik egy hatalomra törekvő ellenzéki párt, amelynek szavazótábora többségében támogatja ezt az irányt.
Erdélyi rámutatott: míg az egyik oldalon szuverén nemzeti álláspont áll, addig a Tisza Párt az Európai Néppárt tagja, ahol alapelv a „pro Ukraine” hozzáállás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Néppárt politikusainak hivatalból támogatniuk kell Ukrajna csatlakozását, és nem illik feltenni a következményekre vonatkozó kérdéseket.
Az elemző szerint a Tisza Párt politikusai itthon gyakran mást mondanak, mint amit Brüsszelben tesznek: az uniós szavazásokon vagy támogatják az Ukrajnát érintő előterjesztéseket, vagy egyszerűen távol maradnak, és nem szavaznak.
A felmérésből az is kiderült, hogy Ukrajna katonai támogatását a válaszadók 69 százaléka ellenzi, ami még az uniós csatlakozás elutasításánál is magasabb arány. Erdélyi Rezső Krisztián szerint ez azért különösen fontos, mert míg az uniós tagság súlyos gazdasági válságot okozna, addig a katonai támogatás egyértelműen a háború elhúzódását jelentené.
Végezetül arra is kitért: bár számos nyugat-európai politikai vezető a katonai támogatás fokozása mellett érvel, az európai haderők valójában nincsenek olyan állapotban, hogy más országok katonai képességeit érdemben támogassák. Az uniós országok saját védelmi fejlesztései is elmaradtak attól a szinttől, amelyre szükség lenne – ez pedig nem új keletű probléma, hanem egy hosszú, a hidegháborúig visszanyúló folyamat eredménye.
Orosz Hírek nyomán