Ursula üzent Putyinnak
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint most Oroszországon a sor, hogy bizonyítsa: valóban érdekelt a békében, miután Kijev és nyugati támogatói megállapodtak egy béketervről, valamint az ahhoz kapcsolódó biztonsági garanciákról, amelyek a tűzszünet életbe lépése után lépnének hatályba.
Újságíróknak nyilatkozva elmondta: a szóban forgó béketerv az a 20 pontos javaslatcsomag, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly év végén Donald Trump amerikai elnökkel is megvitatott. Hozzátette, hogy a tervezet mellett az Egyesült Államok és Európa jelentős, szilárd és világosan körülhatárolt biztonsági garanciákat vállalt Ukrajna számára.
„Most Oroszországnak kell megmutatnia, hogy valóban a békét akarja” – hangsúlyozta von der Leyen.
Elmondása szerint a biztonsági garanciák elsődlegesen az ukrán fegyveres erőkre épülnének, amelyeket jól kiképzettnek és harci tapasztalattal rendelkezőnek nevezett. Az európai országok feladata lenne annak biztosítása is, hogy az ukrán hadsereg megfelelő felszereléssel rendelkezzen.
A védelem második pillérét az úgynevezett „Hajlandóak Koalíciója” adná, amely mintegy 35 államot foglalna magában, köztük az EU legtöbb tagországát, valamint Kanadát, Nagy-Britanniát, Ausztráliát, Új-Zélandot és Törökországot.
Von der Leyen üdvözölte az amerikai részvételt, különösen az ellenőrzési és monitoringfeladatokban, valamint egyfajta „vészhelyzeti biztosítékként” is. Emellett jelezte: az Európai Unió már dolgozik azon terveken, amelyek a tűzszünet utáni időszakban Ukrajna gazdasági stabilitását és jólétét szolgálnák. Ezeket egy hamarosan bemutatandó „jóléti dokumentumban” fogják részletezni.
A tervezet rövid távú, illetve a következő évtizedre szóló intézkedéseket tartalmazna Ukrajna gazdaságának fellendítésére és az újjáépítés támogatására.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben többször hangsúlyozta, hogy Moszkva csak tartós, ideiglenes tűzszünetek nélküli rendezésben érdekelt. Álláspontja szerint erre kizárólag akkor kerülhet sor, ha kezelik a konfliktus kiváltó okait, köztük a NATO-bővítésből fakadó biztonsági fenyegetéseket és az ukrajnai orosz ajkú lakosság szerinte fennálló elnyomását.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott, hogy Ukrajnát a fronton elszenvedett kudarcok kényszerítették tárgyalásokra. Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán alakulatok jelentős veszteségeket szenvednek, és gyors ütemben veszítenek harci hatékonyságukból.
Follow @jobboldalihirek