Valóra válhat Von der Leyenék legrosszabb rémálma
2025 Németországban egyértelműen az Alternatíva Németországért (AfD) áttörésének éve volt: a februári Bundestag-választáson a párt a második helyet szerezte meg, és bár hivatalosan ellenzékben maradt, a közvélemény-kutatások többsége mára már az ország legnépszerűbb politikai erejeként tartja számon. A következő komoly megméretés 2026-ban következik, amikor öt tartományban is választásokat rendeznek – írja a Spiegel. Két keletnémet tartományban az AfD akár győztesként is végezhet, miközben a nyugati országrészekben is stabilan az élmezőnyben szerepel.
A 2026-os esztendő valódi tartományi „szuperév” lesz Németországban. Tavasszal Baden-Württembergben és Rajna-vidék–Pfalzban, ősszel Szász-Anhaltban és Mecklenburg–Elő-Pomerániában választanak új tartományi parlamentet, emellett Berlinben is képviselőházi választásokat tartanak. Míg a nyugati tartományokban a jelenlegi kormánykoalíciók még eséllyel pályáznak a folytatásra, a két keleti tartományban patthelyzet körvonalazódik: az AfD toronymagasan vezet, de önálló többségre nem képes, vele azonban a politikai „tűzfal” miatt egyik párt sem hajlandó együttműködni.
Ez a helyzet már most előrevetíti azt a forgatókönyvet, amely országos szinten akár a 2029-es Bundestag-választások után is realitássá válhat. Az AfD ezért kettős stratégiát követ. Egyrészt igyekszik levetkőzni a radikális bélyeget, és szélesebb társadalmi bázist megszólító, „néppárti” arculatot kialakítani: ennek legismertebb arca Alice Weidel, miközben a keményebb hangú törzsbázist Tino Chrupalla fogja össze. A párt előtérbe helyezi a mérsékeltebb múlttal rendelkező politikusokat, és megpróbálja lezárni a neonáci vagy szélsőséges múltat idéző ügyeket – változó sikerrel. Az ifjúsági szervezet teljes újraszervezése is ezt a célt szolgálta, bár az új vezetők kapcsán is rendre felbukkannak kellemetlen epizódok – értékelte a Politico, vette észre a Mandiner.
A „néppártosodással” párhuzamosan külpolitikai hangsúlyváltás is zajlik. Az AfD látványosan visszafogta a korábbi nyílt Moszkva-barát retorikát, miközben egyre szorosabb kapcsolatokat épít az amerikai MAGA-mozgalom köreivel. Ebben meghatározó szerepet játszik Donald Trump politikai öröksége: a republikánus elit egy része kifejezetten szimpátiával tekint a német szuverenista jobboldali pártra. AfD-s küldöttségeket már Washingtonban is fogadtak, vezető politikusaik rendszeres vendégei republikánus rendezvényeknek.
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia különösen érdekes keretet ad ennek az együttműködésnek. A dokumentum élesen bírálja az Európai Unió jelenlegi működését, a brüsszeli intézményrendszert, a migrációs politikát és az európai kormányok demokratikus deficitjét. Több elemző szerint a stratégia abból indul ki, hogy Washington az EU-ra nem szövetségesként, hanem geopolitikai riválisként tekint, és ennek gyengítésére az establishmentellenes, szuverenista pártok támogatása kínálja a leghatékonyabb eszközt.
Ebben a gondolkodásban Németország kulcsszerepet játszik, az AfD pedig ideális partnerként jelenik meg. A párt nyíltan beszél a „Dexitről”, vagyis a német EU-tagságról szóló népszavazás lehetőségéről, valamint az eurózónából való kilépésről is. Az AfD ma az Európai Parlament egyik legmarkánsabban EU-ellenes frakciójának meghatározó ereje, washingtoni kapcsolatai pedig egyre inkább intézményes formát öltenek. Nem véletlen, hogy a párt februárra Berlinbe közös konferenciát hirdetett a MAGA-mozgalommal: ha az amerikai stratégia valóban az Európai Unió meggyengítését célozza, akkor Németországban már meg is találta ehhez a megfelelő politikai eszközt.