Bármelyik pillanatban megindulhat az amerikai támadás Irán ellen
Két amerikai repülőgép-hordozó Izrael partjainál, tankerrepülők a Ben Gurion repülőtéren, valamint készültségbe helyezett vadászbombázók egy izraeli támaszponton – a térségben tapasztalható mozgások arra utalnak, hogy az Egyesült Államok felkészült egy Irán elleni esetleges katonai lépésre. A katonai erődemonstrációval párhuzamosan Washington és Peking is figyelmeztette diplomatáit a térség elhagyására, így egyre inkább az a kérdés, mikor dönt Donald Trump egy esetleges csapásról.
A Közel-Keleten az utóbbi hetekben fokozódott az amerikai jelenlét, az elmúlt napokban pedig látványosan felgyorsultak az események. Az USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó pénteken érkezett az izraeli partokhoz, így már két amerikai anyahajó állomásozik a térségben. Sajtóértesülések szerint ilyen mértékű amerikai légierő-összpontosításra a Közel-Keleten nem volt példa a 2003-as iraki háború óta.
Izraeli beszámolók szerint csütörtökről péntekre virradó éjjel 14 amerikai tankerrepülő szállt le a Ben Gurion repülőtéren, és több harci gép is egy izraeli légibázison várakozik, azonnali bevetésre készen.
Diplomáciai figyelmeztetések
Jeruzsálemből is érkeztek figyelmeztető jelzések: az amerikai nagykövet belső üzenetben jelezte a munkatársaknak, hogy aki teheti, mielőbb hagyja el Izraelt. A nagykövetség később nyilvánosan is megerősítette, hogy a nélkülözhető személyzet távozhat az országból.
Ezzel egy időben az amerikai külügy igyekezett cáfolni azokat a híreket, amelyek szerint Irakból és Kuvaitból is tömegesen hazarendelték volna a diplomatákat. A tárca ugyanakkor megerősítette, hogy Marco Rubio izraeli látogatása napirenden van.
Kína és India lépései
Különösen figyelemre méltó, hogy Kína felszólította az Iránban tartózkodó állampolgárait az ország elhagyására, az Izraelben élőket pedig fokozott óvatosságra intette. Mindez azért jelentős, mert Peking hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol Teheránnal.
Elemzők szerint szimbolikus jelentőségű volt Narendra Modi izraeli távozása is: amíg India miniszterelnöke az országban tartózkodott, egy esetleges katonai akció komoly diplomáciai kockázatot jelentett volna.
Nukleáris fejlemények
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség pénteken közölte, hogy Irán dúsított uránkészletének egy részét egy iszfaháni föld alatti alagútrendszerben tárolja. Izraeli sajtóhírek szerint most először nevezték meg pontosan a tárolás helyszínét, ami egy célzott katonai csapás szempontjából kulcsfontosságú információ lehet.
Üzenetek Washingtonból
A Fehér Ház részéről is érkeztek jelzések: Dan Scavino kabinetfőnök-helyettes egy olyan videót osztott meg, amelyen amerikai B–2-es lopakodó bombázók láthatók.
J. D. Vance a The Washington Postnak adott interjúban arról beszélt, hogy bár fontos levonni a múlt katonai beavatkozásainak tanulságait, ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államoknak minden jövőbeli fellépéstől tartózkodnia kellene.
Hirdetés — Dan Scavino Jr.🇺🇸🦅 (@DanScavino) February 27, 2026
Donald Trump pénteken bírálta az Iránnal folytatott tárgyalások hangvételét, újabb egyeztetést jelentett be, ugyanakkor nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem. Hangsúlyozta: Irán nem juthat atomfegyverhez, és bár „nagyszerű lenne” ezt fegyveres beavatkozás nélkül elérni, végleges döntés még nem született.
Az elnök úgy fogalmazott: az Egyesült Államok rendelkezik a világ legerősebb hadseregével, amelyet nem szeretne bevetni, de szükség esetén készen áll erre.
Nem először feszült a helyzet
Korábban, január közepén is sokan azonnali amerikai–iráni összecsapást jósoltak, ám az végül elmaradt. Akkor a háttérben az állt, hogy a szükséges katonai kapacitások még nem álltak teljes mértékben rendelkezésre a térségben.
Most viszont a katonai feltételek láthatóan adottak. Hogy Donald Trump meghozta-e már a döntést, továbbra sem ismert – a közel-keleti szakértők szerint jelenleg ez a legfontosabb, egyben legbizonytalanabb kérdés.
Index nyomán
Follow @jobboldalihirek