Boris Johnson szerint nem kell megvárni a tűzszünetet nyugati katonák ukrajnai telepítésével
Boris Johnson volt brit miniszterelnök szerint nem indokolt megvárni a tűzszünet kihirdetését ahhoz, hogy nyugati katonai egységeket telepítsenek Ukrajnába. Úgy véli, ezek az alakulatok nem harci szerepet töltenének be, jelenlétük inkább politikai üzenet lenne Vlagyimir Putyin számára.
A korábbi konzervatív kormányfővel – aki az ukrajnai háború 2022-es kirobbanásakor állt a brit kormány élén – a BBC készített interjút a konfliktus évfordulója kapcsán. Johnson már a beszélgetés előzetesen ismertetett részleteiben is hangsúlyozta: ha léteznek tervek arra az időszakra, amikor egy esetleges békemegállapodás után nyugati csapatok érkeznének Ukrajnába, akkor nincs ésszerű akadálya annak, hogy ezt a lépést már most megtegyék.
Ezzel arra utalt, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök januárban, Párizsban, az Ukrajnát támogató országok találkozóján szándéknyilatkozatot írt alá egy közös katonai jelenlétről arra az esetre, ha sikerülne békemegállapodást kötni. Starmer az aláírást követően arról beszélt, hogy a dokumentum alapot teremthet egy jogi keret kidolgozásához, amely lehetővé tenné brit, francia és más partnerországok erőinek ukrajnai tevékenységét: a légtér és a felségvizek biztosítását, katonai csomópontok létrehozását, valamint fegyverek és hadfelszerelések számára védett létesítmények kialakítását.
A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a brit hozzájárulás egy új, többnemzetiségű alakulat, a Multinational Force for Ukraine (MNFU) keretében valósulna meg, amennyiben létrejön a békemegállapodás.
Johnson azonban úgy érvel: ha már készen állnak a tervek arra az időszakra, amikor Putyin tűzszünetet hirdet, akkor politikai döntés kérdése, hogy a telepítést miért ne lehetne már most végrehajtani. Szerinte ezzel világossá lehetne tenni Moszkva számára, hogy a szövetséges erők jelenléte kizárólag Ukrajna szuverén döntésén múlik. Ha viszont a Nyugat kivár a tűzszünetig, azzal szerinte átengedi a kezdeményezést az orosz félnek.
A volt miniszterelnök tragikus hibának nevezte, hogy a Nyugat 2014-ben nem reagált határozottabban a Krím annektálására. Úgy látja, az is hozzájárulhatott Putyin önbizalmának növekedéséhez, hogy nem követtek szigorúbb lépések Bassár el-Aszad vegyifegyver-használata után Szíriában, illetve hogy az amerikai erők kaotikus körülmények között vonultak ki Afganisztánból. Johnson szerint az ukrán NATO-tagsággal kapcsolatos nyugati bizonytalanság szintén szerepet játszott az események alakulásában: miközben Kijevnek évekig azt jelezték, hogy csatlakozhat a szövetséghez, ezek az ígéretek nem valósultak meg.
Álláspontja szerint amíg Moszkva nem hiszi el, hogy a nyugati szövetségesek stratégiai célja egy szabad, független és európai orientációjú Ukrajna, addig az orosz vezetés nem fog változtatni politikáján.
Follow @jobboldalihirek