Dobrev Klára tovább hergel a külhoni magyarok ellen, az óriásplakátokat is bevetik

Óriásplakát-kampányt indít a Demokratikus Koalíció a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásáról. Dobrev Klára, a párt elnöke elsősorban azt sérelmezi, hogy a külhoni magyarok többsége Orbán Viktor mellett áll. Nem először fordul elő, hogy baloldali pártok a határon túli nemzettestvérek ellen hangolnak kampányt: mindez kísértetiesen emlékeztet a 2004. december 5-i népszavazást megelőző szocialista propagandára, amikor a közvéleményt a „23 millió románnal” riogatták.

„Ötszázezer határon túli már regisztrált a választásra, hogy hatalomban tartsák Orbánt. Csak a DK venné el a határon túliak szavazati jogát!” – ez a felirat olvasható azon a közel nyolcszáz óriásplakáton, amelyek a következő hetekben jelennek meg országszerte – jelentette be Dobrev Klára.

A DK elnöke felidézte: a félmillió regisztrált választó kétszerese annak, ahányan 2022-ben határon túlról szavaztak. Négy évvel ezelőtt a levélszavazatok több mint 94 százaléka a Fideszt támogatta, és szerinte idén is hasonló arány várható. Ezzel összefüggésben kijelentette: a határon túliak szavazati jogát ma kizárólag a baloldal, azon belül is a DK ellenzi. Hangsúlyozta, hogy pártja elvenné a külhoni magyarok szavazati jogát, mert szerinte ne dönthessen az, aki nem élt, nem dolgozott és nem adózott Magyarországon, illetve nem viseli döntése következményeit.

A mostani akció nem előzmény nélküli. A 2004. december 5-i népszavazás előtt – amely a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról is szólt – a baloldali kormányzat országos plakátkampányt indított. A hirdetéseken azt sugallták, hogy sikeres referendum esetén „23 millió román” árasztaná el az országot, elvenné a munkát, és súlyos terheket róna az anyaországi magyarokra. Olyan üzenetek jelentek meg, mint: „Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat!”, „Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt!”, „Ne fizessünk havi húszezer forintot családunk pénzéből!”, „Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!” A kampány egyik leginkább megosztó állítása szerint a kettős állampolgárság „jelentős teher” lenne az országnak.

A kettős állampolgárság ügyének legerősebb támogatója a Fidesz volt: Orbán Viktor 2004. szeptember 12-én Szabadkán a helyi magyarok előtt is kiállt mellette, a trianoni békediktátum által szétszakított nemzet újraegyesítésének egyik eszközeként tekintve rá. A baloldali kampány hatása végül csak átmeneti maradt: 2010 májusában az Országgyűlés 97,7 százalékos többséggel fogadta el a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Ellene mindössze hárman szavaztak, öten tartózkodtak.

A külhoni magyarok számára a Tisza Párt sem ígér sok jót. Magyar Péter kezdetben igyekezett megnyerni bizalmukat, ám hamar kiderült álláspontja: Erdélyt román földnek nevezte, a helyi magyar érdekképviseletet ellenségesen támadta, és azt állította, hogy az RMDSZ a Fidesznek „kémkedik”. Erre reagálva Csoma Botond, a párt szóvivője úgy fogalmazott: a vádaskodás inkább Magyar Pétert minősíti. A Tisza egyik megyei politikusa pedig egy fórumon arról beszélt, hogy az RMDSZ-nek a román nyelv erőltetésére kellene törekednie, és tekintettel kellene lennie a román többség érzékenységére.