El kell törölni a 13. és a 14. havi nyugdíjat – kemény kijelentések a Republikon Intézet rendezvényén
Az idősek helyzete mindig hangsúlyos kérdés a közéletben, a választások közeledtével azonban különösen előtérbe kerül. Ilyenkor óhatatlanul felmerül, hogy a politikai szereplőket valóban a ledolgozott évtizedek megbecsülése vezérli-e, vagy inkább az a tény, hogy a nyugdíjasok alkotják az egyik legaktívabb és legmegbízhatóbb szavazói réteget. A Republikon Intézet rendezvényén azt járták körül, mit várnak az idősek, és milyen lépések javíthatnának a mindennapi életükön.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a nyugdíjasok a magyar társadalom legnagyobb, és egyben talán leginkább egységes csoportját jelentik. Meglátása szerint ők az elmúlt évek egyik legnagyobb vesztesei, mégis stabil hátországot biztosítanak az éppen regnáló kormánypártok számára.
Felidézte, hogy ez a jelenség nem új keletű: 1994-től az MSZP számíthatott rájuk bázisként, 2010 után pedig fokozatosan a Fidesz vált a nyugdíjasok fő politikai támaszává.
Az eseményen elhangzott adatok szerint a több mint kétmillió magyar nyugdíjas közül mintegy 800 ezren a létminimum alatt élnek, miközben tíz férfiból négyen nem is érik meg a nyugdíjkorhatárt. Schlanger kiemelte, hogy az idősek fele 200 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap, 8 százalékuk pedig még a 100 ezer forintot sem éri el.
A Republikon Intézet 2025 novemberében készült felmérése alapján a legidősebb korosztály mutatja a legmagasabb választási aktivitást: a 60 év felettiek 72 százaléka biztos részvételt ígér a szavazásokon. A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek közel 80 százaléka elutasítja a jelenlegi, 65 éves nyugdíjkorhatár emelését.
A 13. és a 14. havi nyugdíj kérdésében éles véleménykülönbségek rajzolódtak ki. Karácsony Mihály úgy véli, ezek az intézkedések inkább hűség- vagy lojalitáspénzként értelmezhetők. Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár ezzel szemben egyenesen az eltörlésük mellett érvelt, hangsúlyozva, hogy egy felelős kormány nem fordíthat minden forrást a nyugdíjrendszerre, amikor az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem is forráshiánnyal küzd. Szerinte nincs elvi alapja a plusz havi juttatásoknak, még akkor sem, ha azok népszerűek.
Simonovits András arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor a 14. havi nyugdíj bevezetésével teljesítette korábbi vállalását, ugyanakkor nemzetközi példákat is említett. Lengyelországban a 13. havi nyugdíj egységes összegű, míg Szlovákiában a magasabb ellátásban részesülők kevesebb pluszjuttatást kapnak.
Simonovits a Tisza Párt programjából azt emelte ki, hogy rendeznék az alacsony nyugdíjakat, azokat 120–140 ezer forintra emelnék, bár ő maga inkább a 160 ezres szintet tartaná indokoltnak. Úgy fogalmazott, nem számít gazdasági csodára, de egy ilyen emelés érezhető javulást hozna.
Karácsony Mihály számára a Tisza tervei közül leginkább az idősotthoni férőhelyek bővítése vonzó, amely 20 ezer új helyet jelentene. Véleménye szerint a jelenlegi 63 ezer férőhely messze nem elegendő, és aki ezt a kapacitást érdemben növelni tudja, komoly társadalmi problémát oldana meg – írja az Index.