„Izraelnek szüksége volt, hogy Amerikát belerángassa ebbe a háborúba”
Ujvári Barbara, a Teheránban élő magyar üzletasszony az Indexnek arról beszélt, hogy a mostani háború szerinte jóval komolyabb és elhúzódóbb lehet, mint a korábbi, úgynevezett 12 napos konfliktus, mivel ezúttal az Egyesült Államok is az első pillanattól kezdve aktív szereplő. Megítélése szerint a fejlemények nemcsak a térséget, hanem Európát is közvetlenül érinthetik: az energiaárak, a légi közlekedés és a világkereskedelem alakulása mellett az európai zsidó közösségek biztonsága is kockázatot jelenthet.
Szombat reggel Izrael és az Egyesült Államok támadást indított Irán ellen. Benjamin Netanjahu kormánya „különleges és állandó szükségállapotot” hirdetett, miközben Teherán belvárosában robbanások után sűrű füst emelkedett a magasba. Egy amerikai tisztviselő a The Wall Street Journalnek megerősítette, hogy Washington is részt vett a hadműveletben. Irán válaszul ballisztikus rakétákat indított Izrael ellen, valamint amerikai érdekeltségek ellen a térségben. A harcok során Dubajban egy luxusszállodát is találat ért, Abu-Dzabiban pedig egy ember életét vesztette.
Ujvári Barbara szerint az amerikai részvétel miatt minden közel-keleti amerikai bázis és érdekeltség potenciális iráni célponttá vált. Úgy látja, hogy Ománt leszámítva Irán már szinte az összes térségbeli országban csapásokat hajtott végre amerikai objektumok ellen.
Az üzletasszony úgy véli, a konfliktus hosszú ideig elhúzódhat, mivel Irán jövője és a rezsim fennmaradása a tét. Szerinte a rendszer nem egyetlen személyre épül: még ha történne is valami Ali Hameneivel, attól az államszerkezet nem omlana össze. Rámutatott, hogy a Iráni Forradalmi Gárda nem csupán katonai erő, hanem jelentős gazdasági befolyással bíró, az államon belül is meghatározó szereplő. „Néhány ember kiiktatásával nem lehet megdönteni a rendszert” – hangsúlyozta.
Megítélése szerint az izraeli–amerikai fellépés egyik célja a rezsim gyengítése lehet, de legalább ilyen fontos, hogy Irán ne rendelkezzen ballisztikus rakétákkal.
A konfliktus európai hatásairól szólva kiemelte: ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost, az drasztikus áremelkedést idézhetne elő az olajpiacon, és komoly fennakadásokat okozhatna a globális kereskedelemben. Több közel-keleti ország – köztük az Emirátusok és Katar – már lezárta légterét, ami jelentősen befolyásolhatja a nemzetközi légi forgalmat, így Európát is.
Az európai zsidó közösségek biztonságával kapcsolatban Ujvári Barbara úgy fogalmazott: minden attól függ, mennyire sorakozik fel az arab és muszlim világ Irán mögött. Ha széles körű politikai vagy vallási támogatás alakulna ki Teherán mellett, az szerinte valós biztonsági kockázatot jelenthet Európában.
Úgy látja, a konfliktus nem fog néhány hét alatt lezárulni, és akár további országokra is átterjedhet. Szerinte Irán retorikája – miszerint egy támadás esetén az egész térséget lángba borítják – már most visszaköszön a kiterjedt rakétacsapásokban.
Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy az Egyesült Államok gyorsan kiszáll a konfliktusból, azt válaszolta: amíg Donald Trump és Netanjahu döntéshozói pozícióban vannak, a háború fennmaradhat. Véleménye szerint Izrael számára kulcsfontosságú volt Washington bevonása, mert önállóan nem tudna döntő fölényt kialakítani Iránnal szemben.
Ujvári Barbara összességében úgy látja, hogy a mostani helyzet akár évekig elhúzódhat, és bizonyos forgatókönyvek az iraki háborúhoz hasonló, hosszú és instabil időszakot vetítenek előre.
Follow @jobboldalihirek