Kiderült, mi Oroszország végső célja Ukrajnával
A Kreml újabb érvrendszert igyekszik felépíteni annak érdekében, hogy az Egyesült Államokat és Európát eltérítse az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák elfogadásától. A törekvések végső célja az, hogy Ukrajna Oroszország számára kiszolgáltatott, oroszbarát állammá váljon, hasonlóan Belaruszhoz. Erről a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) számolt be, amelynek elemzői Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Russia Todaynek adott interjúját értékelték.
Lavrov az RT-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: az egyetlen olyan forgatókönyv, amelyet Oroszország „hosszú távú, örök szomszédként hajlandó figyelembe venni”, egy „barátságos” Ukrajna, amely „nem feltétlenül szövetséges, de semleges és jóindulatú”.
Az ISW szerint ezek a kijelentések rávilágítanak azokra a további elvárásokra, amelyek az Oroszország által korábban hangoztatott ukrajnai „semlegességi” követelés mögött húzódnak meg. Az elemzők úgy látják, mindez arra utal, hogy Moszkva akkor is bábállami szerepbe kívánná kényszeríteni Ukrajnát, ha annak teljes területét nem állna módjában katonailag ellenőrizni.
Kiemelik: Lavrov azon megfogalmazása, miszerint a háború utáni Ukrajnának „barátságosnak” és „jóindulatúnak” kell lennie, valójában azt jelenti, hogy Oroszország számára kizárólag egy oroszbarát kormány által irányított, Moszkva érdekeit figyelembe vevő Ukrajna lenne elfogadható.
Az ISW elemzése szerint „Oroszország nagy valószínűséggel Ukrajnát egy újabb Belaruszszá kívánja formálni, amelyet az intézet értékelése de facto orosz annektáltnak tekint, annak ellenére, hogy Belarusz formálisan megőrizte államhatárait és kormányát”.
Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy ugyanebben az interjúban Lavrov ismét határozottan elutasította a Nyugat által kínált biztonsági garanciákat Ukrajna számára. Elvetette egy esetleges tűzszünet lehetőségét is a végleges békemegállapodás előtt, arra hivatkozva, hogy a Nyugat ezt az időszakot Ukrajna további felfegyverzésére használná fel.
Az ISW megjegyzi: az elmúlt hónapokban a Kreml vezető tisztviselői következetesen ugyanezt az érvelést ismételték, a nyugati biztonsági garanciákat „elfogadhatatlannak” minősítve Oroszország számára, miközben a külföldi csapatok ukrajnai jelenlétét „jogos” orosz ellenlépési indokként állították be.
Az intézet értékelése szerint ugyanakkor most úgy tűnik, hogy a Kreml újabb indokokat keres a nyugati biztonsági garanciák elutasítására, és fokozni próbálja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Washington és az európai fővárosok se támogassák azok elfogadását.