Megelégelte a NATO az ukrajnai háborút, kész a terv az európai csapatok bevetésére Ukrajnában
Ukrajna nyugati szövetségeseivel egy háromlépcsős biztonsági garanciarendszert dolgozott ki, amely egy esetleges jövőbeli tűzszünet megsértésére összehangolt katonai válaszlépést is kilátásba helyez. A terv részleteit a Financial Times névtelenséget kérő forrásai ismertették, miközben az ukrán–orosz–amerikai egyeztetések Abu-Dzabiban tovább folytatódnak.
A lap értesülései szerint Kijev és nyugati partnerei abban állapodtak meg, hogy amennyiben Oroszország rendszeresen megsértene egy jövőbeni tűzszüneti megállapodást, azt Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai fellépéssel torolná meg. A cél az, hogy egy tűzszünet betartását ne pusztán politikai nyilatkozatokkal, hanem tényleges erővel is kikényszeríthetővé tegyék, ha Moszkva megszegné a feltételeket.
A tervezet első szakasza diplomáciai jellegű lenne. Amennyiben Oroszország megsérti a tűzszünetet, Ukrajna szövetségesei hivatalos figyelmeztetést küldenének Moszkvának, felszólítva a megállapodás betartására. Ha Oroszország 24 órán belül eleget tenne ennek, az ügynek nem lennének további következményei.
Ha azonban a jogsértések folytatódnának, a második fázisban az ukrán hadsereg aktívan reagálna, miközben a „hajlandók koalíciója” – több uniós tagállam mellett Nagy-Britannia, Norvégia, Izland és Törökország részvételével – katonai támogatást nyújtana Kijevnek.
Amennyiben 72 órán belül sem állna le az orosz fellépés, életbe lépne a harmadik szakasz, amely koordinált nyugati katonai választ irányoz elő, az Egyesült Államok részvételével. Ennek pontos tartalma nem teljesen tisztázott, de a Financial Times szerint valószínűsíthető, hogy az Ukrajna területén állomásozó külföldi katonai erők is szerepet kapnának a biztonsági garanciák érvényesítésében. Ez azt jelentené, hogy a garanciákat vállaló NATO-tagállamok akár harcoló alakulatokat is küldhetnének Ukrajna védelmére, ha Moszkva megszegné a tűzszünetet.
A terv szándékosan hagy mozgásteret, nem rögzíti mereven, hogy a NATO-országoknak automatikusan harcba kellene lépniük az orosz erőkkel, ugyanakkor nyitva hagyja ezt a lehetőséget. Ez a stratégiai kétértelműség egyszerre biztosít rugalmasságot és jelentős elrettentő erőt.
A csomag részeként Franciaország és Nagy-Britannia tartós katonai jelenlétet ígért Ukrajnában. Keir Starmer brit miniszterelnök egy párizsi találkozón arról beszélt, hogy London és Párizs Ukrajna-szerte katonai bázisokat hozna létre a védelmi szükségletek biztosítására. Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan fejlett technológiai eszközöket biztosítana a tűzszünet betartásának megfigyelésére.
A tervek mögött az a tapasztalat áll, hogy Oroszország korábban többször is megszegte a tűzszüneti megállapodásokat. A 2014-ben és 2015-ben aláírt minszki egyezmények célja a harcok leállítása és a tartós béke megteremtése volt, ám végrehajtási garanciák hiányában ezek rendre összeomlottak. Az EBESZ megfigyelőmissziója csupán a jogsértések rögzítésére volt felhatalmazva, ami végül nem akadályozta meg a 2022-es orosz inváziót.
Volodimir Zelenszkij januárban arról beszélt, hogy az Egyesült Államokkal és az európai partnerekkel egyeztetett biztonsági garanciák „száz százalékban készen állnak”, és Kijev már csak az aláírás időpontjára és helyszínére vár. Úgy fogalmazott, fontos számára, hogy a közvélemény is lássa a kézzelfogható előrelépést.
A megállapodás részletei ugyanakkor továbbra sem véglegesek, és kulcskérdés marad, hogy minden a tartós tűzszünet létrejöttétől függ, amely egyelőre nem valósult meg. Zelenszkij szerint Donald Trump olyan biztonsági garanciákat ajánlott, amelyek a NATO 5. cikkelyéhez hasonlóak lennének, vagyis egy újabb orosz támadás kollektív választ váltana ki. Az ukrán elnök elmondása alapján Trump 15 évre szóló garanciát javasolt, miközben Kijev ennél hosszabb, akár 50 éves időtávban gondolkodik.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy egy mintegy 800 ezres, jól felszerelt és kiképzett ukrán hadsereg is része lenne az amerikai biztonsági csomagnak. Szerinte Trump célja, hogy még február 24., az orosz invázió évfordulója előtt aláírják a megállapodást, valamint egy háború utáni újjáépítési és „jóléti tervet”, ami Kijev tárgyalási pozícióit is erősíthetné Moszkvával szemben.
A Financial Times korábbi értesülései szerint az amerikai biztonsági garanciák feltétele lehet egy békemegállapodás megkötése, amely akár a Donbász egy részének átadását is magában foglalhatná. Ez azonban vörös vonal Kijev számára, amely nem hajlandó lemondani olyan területekről, amelyeket az orosz hadsereg katonailag sem tudott elfoglalni. Moszkva viszont nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, ragaszkodva saját, maximalista követeléseihez.
Oroszország mindeközben határozottan elutasítja a nyugati terveket. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy hadserege eléri céljait, és készen áll a harc folytatására. Az elmúlt hetekben orosz rakéta- és dróntámadások súlyos károkat okoztak Ukrajna kritikus infrastruktúrájában, sötétségbe borítva Kijevet, miközben a tél közepén milliók maradtak fűtés és vízellátás nélkül.
Moszkva az Egyesült Államok és Ukrajna között felmerült biztonsági garanciákat is elutasította. Dmitrij Medvegyev szerint ezek nem lehetnek egyoldalúak, Oroszország pedig világossá tette: nem fogad el semmilyen tűzszünetet átfogó békemegállapodás nélkül, és kategorikusan ellenzi nyugati csapatok ukrajnai telepítését – írta az Index.