Portfolió: súlyos gázválság fenyeget a németeknél
Az LNG nem varázsmegoldás, hanem üzlet – a vezetékes orosz gázra viszont továbbra is óriási szükség lenne.
A német kormány igyekszik megnyugtatni a piacokat, egyre több szakértő ugyanakkor arra figyelmeztet: az idei, szokatlanul hideg tél miatt olyan mértékben apadtak a gáztárolók, hogy 2026 végére már ellátási hiány is kialakulhat Európa legnagyobb gazdaságában. Mivel Németország a kontinens legnagyobb gázfogyasztója, egy ilyen helyzet az egész európai ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelentene.
Iparági szereplők és elemzők szerint 2026-ban a német gázhelyzet már konkrét ellátási problémává válhat, miközben a gazdasági miniszter, Katherina Reiche továbbra is nyugalomra int. A tárca álláspontja szerint az alacsony tárolói töltöttség önmagában nem ad okot pánikra, mivel az új LNG-terminálok révén Németország rugalmasan tud reagálni, és a téli ellátás biztosítható.
A piaci szereplők ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy ha az idei tél után extrém alacsony szinten maradnak a készletek, a 2026/27-es fűtési szezonra történő feltöltés már rendszerszintű nehézségekbe ütközhet.
A jelenlegi adatok szerint február közepére a német földgáztárolók töltöttsége 25 százalék alá esett, ami jelentősen elmarad a sokéves februári átlagtól. Összevetésképpen: 2022. február 15-én, néhány nappal az ukrajnai háború kitörése előtt, a készletszint még 32 százalékkal magasabb volt a mostaninál, annak ellenére, hogy Oroszország akkor már visszafogta az uniós szállításokat. A szakértők szerint az idei tél még kezelhető, de a tavaszi induló szint annyira alacsony lehet, hogy a nyári piaci alapú visszatöltés már nem lesz elegendő.
Egy névtelenséget kérő piaci szereplő szerint a következő télre egyszerűen nem lesznek képesek feltölteni a tárolókat.
Sebastian Heinermann, az INES, a tárolóüzemeltetőket tömörítő szervezet ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy az idei feltöltési szezon nemcsak az alacsony kiinduló szint miatt, hanem a jelenlegi szabályozási keretek között is rendkívüli kihívást jelent. Az ágazat gyors döntéseket sürget, mert a jelenlegi piaci és szabályozási ösztönzők nem kedveznek a hosszú távú betárolásnak.
A 2022-es energiaválság idején bevezetett kötelező töltöttségi szintek továbbra is érvényben vannak: ha a tárolók nem érik el az előírt szinteket, a gazdasági minisztérium a Trading Hub Europe bevonásával szerzi be a hiányzó mennyiséget. Michael Lewis, az Uniper vezérigazgatója szerint azonban ez a keretrendszer már nem illeszkedik a megváltozott piaci környezethez.
A kereskedők arra számítanak, hogy az állam végső soron mindenképpen biztosítja a kötelező készletszinteket, ami visszafogja a saját nyári elővásárlási és tárolási hajlandóságukat.
A klasszikus üzleti modell – az olcsó nyári beszerzés és a drágább téli értékesítés közötti árkülönbség kihasználása – az LNG-terminálok megjelenésével és a rövid távú beszerzések előretörésével meggyengült. Jelenleg Németországban négy LNG-kikötő működik, miközben a vezetékes szállítás továbbra is meghatározó, Norvégia pedig a legfontosabb beszállító. Az LNG inkább csúcsterhelési időszakokban kínál alternatívát, ami csökkenti a hosszú távú tárolás piaci értékét. Emiatt több tároló gazdaságossága is megkérdőjeleződött; az Uniper 2025 októberében kezdeményezte a bajorországi Breitbrunn tároló bezárását.
A kialakult helyzetben egyre többen sürgetik egy stratégiai tartalék létrehozását. A CDU/CSU frakció február 9-i belső anyaga szerint meg kell vizsgálni egy állami hátterű készlet betárolását, amely rendkívüli zavarok esetén bevethető, normál körülmények között viszont nem torzítja a piacot.
Más szakértők az osztrák és a francia modell átvételét javasolják, amelyek rugalmasabbak. Franciaországban például a tárolóüzemeltetők bevételi kockázatát részben a hálózati díjakba épített pótdíj fedezi, így szabályozott megtérülés mellett működnek, és a lefoglalt kapacitásokat ténylegesen használni kell, ami magasabb töltöttségi szintet eredményez.
A német gazdasági minisztérium egyelőre óvatos ezekkel a megoldásokkal kapcsolatban, és kitart amellett, hogy a tárolók feltöltése elsősorban piaci feladat, az állami szerepvállalás csak kiegészítő lehet.
A probléma azonban messze túlmutat Németországon: mivel az ország Európa legnagyobb gázfogyasztója, egy esetleges 2026 végi német készlethiány az egész Európai Unióban ellátási zavarokat és jelentős áremelkedést idézhet elő – írja a Portfolio.