Spanyolországban megkezdődött a népességcsere végrehajtása
A globalista baloldali madridi kormány újabb lépést tett az illegális migráció ösztönzése felé: terveik szerint mintegy félmillió jogellenesen érkezett bevándorló tartózkodását legalizálnák Spanyolországban.
Pedro Sánchez miniszterelnök kabinetje olyan intézkedést fogadott el, amely sokak szerint az ország őshonos lakosságának tudatos és nagy léptékű lecserélését szolgálja. A döntés értelmében Spanyolország tovább gyorsítja azt a folyamatot, amelynek következtében a lakosság összetétele már most drámai mértékben átalakult: jelenleg minden ötödik spanyolországi lakos nem az Ibériai-félszigeten született. Amennyiben a betelepítési gyakorlat ebben az ütemben folytatódik, nem kizárt, hogy 2050-re a lakosság fele migrációs hátterű lesz.
Az elfogadott rendelet szerint azok az illegális bevándorlók, akik 2025. december 31. előtt léptek be Spanyolország területére, és igazolni tudják, hogy legalább öt hónapot az országban töltöttek, ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyhez juthatnak, amennyiben nem követtek el súlyos bűncselekményt.
A szabályozás szövegéből az is kiderül, hogy nemcsak a jelenleg Spanyolországban tartózkodók élhetnek a lehetőséggel, hanem azok is, akik csupán néhány hónapot töltöttek ott, majd továbbindultak Nyugat-Európa más országaiba. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a madridi kormány az Európai Unió területén „szétszóródott” illegális migránsok jelentős részét igyekszik visszacsábítani és jogi státuszhoz juttatni.
Amennyiben valaki spanyol tartózkodási engedélyt kap, azt már egyetlen más uniós tagállam sem hagyhatja figyelmen kívül, vagyis az érintettek gyakorlatilag szabad mozgáshoz jutnak az EU-n belül. Jelenlegi becslések szerint akár félmillió illegálisan Európában tartózkodó migráns is jogosult lehet a kedvezményre.
Spanyolország eddig sem volt mentes a tömeges bevándorlástól. Körülbelül tízmillió külföldön született személy él az országban, ami a teljes népesség mintegy húsz százalékát jelenti. Közülük nagyjából hétmillióan nem rendelkeznek spanyol állampolgársággal. A legszembetűnőbb változás Madrid tartományban figyelhető meg, ahol a külföldi születésű lakosok száma meghaladja az 1,5 milliót, ami a térség lakosságának negyedét teszi ki.
A migráció különösen a 2000-es évek eleje óta formálja át Spanyolország demográfiai és társadalmi szerkezetét. Bár az őshonos lakosság még többségben van, a külföldön születettek aránya olyan mértékben nőtt, hogy a változás már most is jól érzékelhető. Negyedszázaddal ezelőtt ez az arány alig haladta meg az egy-két százalékot.
Előre borítékolható, hogy Európa más részeiből tömegek indulnak majd Spanyolország felé, kihasználva a legalizálás lehetőségét. A kérelmek benyújtását követően ugyanis a kitoloncolási eljárásokat felfüggesztik, a sikeres jelentkezők pedig egy évre szóló, megújítható tartózkodási engedélyt kapnak.
A döntés hatalmas felháborodást váltott ki Spanyolországban. A közösségi felületeket elárasztották a tiltakozó hangok, sokan nyíltan kimondták: szerintük a kormány tudatos népességcserére készül.
Bár a „népességcsere” kifejezés Nyugat-Európában politikailag nem vállalható, és helyette inkább technokrata megfogalmazásokat – például demográfiai átalakulás, összetétel-változás vagy bevándorlásvezérelt népességfenntartás – használnak, a számok önmagukért beszélnek. Ha a jelenlegi trendek fennmaradnak, 2050-re egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a spanyol lakosság fele nem spanyol származású lesz. Ezt tovább erősíti az a tény, hogy a bevándorlók körében jellemzően magasabb a születési ráta, míg az őshonos lakosságé tartósan a reprodukciós szint alatt marad.
A folyamat iránya egyértelmű: a tartózkodási engedélyeket előbb-utóbb az állampolgárság, majd a szavazati jog követheti. Ennek a stratégiának az „iskolapéldáját” Németország szolgáltatta, ahol 2024 nyarától engedélyezték a kettős állampolgárságot. A lépést elsősorban a szociáldemokraták erőltették, abban bízva, hogy az új állampolgárok politikai hálából rájuk szavaznak majd.
A gyakorlat azonban nem igazolta a várakozásokat: Németországban a baloldal jelentős vereséget szenvedett, a szociáldemokraták a legutóbbi parlamenti választáson 87 mandátumot veszítettek. Érdemes lenne Pedro Sáncheznek is levonnia a tanulságot: a szavazatvadászat ilyen formája nemcsak erkölcsileg vitatható, hanem politikailag is könnyen visszaüthet.
MH nyomán
Follow @jobboldalihirek