Gyorsan fogynak az Irán ellen bevethető amerikai rakéták, már Donald Trumpot is figyelmeztették
Szombat óta szinte megszakítás nélkül zajlanak az Egyesült Államok csapásai Irán ellen, amelyek során már több száz rakétát vetettek be. A támadások nagyságrendjét jól mutatja, hogy három nappal később az United States Central Command részletes tájékoztatást adott a műveletekről. A közlés szerint eddig mintegy kétezer célpontot támadtak több mint kétezer rakétával, amelyek súlyos károkat okoztak Irán légvédelmi rendszerében, valamint számos ballisztikus rakétát, indítóállást és drónt semmisítettek meg – erről Brad Cooper tengernagy beszélt egy tájékoztató videóban.
A katonai siker mellett azonban egyre több figyelmeztetés hangzik el Washingtonban. Szakértők szerint fennáll a veszélye annak, hogy az amerikai rakétakészletek gyors ütemben kimerülnek, ha az Irán elleni háború elhúzódik. A The Wall Street Journal beszámolója szerint katonai bennfentesek arra figyelmeztették Donald Trump elnököt, hogy egy hosszú, erőforrás-igényes konfliktus komoly kockázatot jelenthet, különösen akkor, ha az iráni rakéta- és drónkapacitásokat nem sikerül gyorsan megsemmisíteni.
A lap jelenlegi és korábbi katonai tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy az amerikai fegyverkészleteket – beleértve a légvédelmi elfogórakétákat és a Tomahawk cirkálórakétákat – gyors ütemben emészti fel az Iránnal és közel-keleti szövetségeseivel folytatott konfliktus. Szakértők szerint Irán a háború előtt körülbelül háromezer rakétával rendelkezett, amelynek száma az elmúlt napok csapásai után mintegy 2500-ra csökkenhetett.
Teherán ugyanakkor igyekszik megóvni fegyverrendszereit. Az iráni hadsereg egyre több föld alatti bázist épít, hogy a rakétákat elrejtse a műholdas megfigyelés elől. Ezek a létesítmények akár 500 méter mélyen, hegyek belsejében helyezkednek el, és alkalmasak nagy hatótávolságú rakéták tárolására és indítására.
A mostani amerikai támadások egyfajta versenyfutást is jelentenek az idővel: Washington célja, hogy még azelőtt semmisítse meg az iráni rakétaarzenál jelentős részét, mielőtt saját támadó- és légvédelmi készletei kimerülnének.
Az amerikai rakétakészletek pontos nagysága szigorúan titkos, de a készletek fogyásáról szóló figyelmeztetések éppen akkor jelentek meg, amikor az Egyesült Államok intenzív csapássorozatot indított Teherán és más iráni városok katonai célpontjai ellen. Egy magas rangú tisztviselő szerint az elnök azért döntött a gyors támadás mellett, mert azt remélte, hogy ezzel megbénítja Irán válaszcsapási képességeit.
Trump vasárnap a Daily Mail című lapnak adott telefonos interjúban már arról beszélt, hogy a konfliktus akár egy hónapig is eltarthat. Korábban a Truth Social felületén azt írta: a hadműveletek megszakítás nélkül folytatódnak addig, amíg el nem érik céljukat, vagyis a béke kikényszerítését.
Az amerikai légvédelemre is komoly terhelés nehezedik, mivel Irán válaszul rakétákat indított az Öböl menti államok, Szaúd-Arábia és Izrael ellen. Bár a légvédelmi rendszerek többsége sikeresen elfogta a rakétákat, néhány mégis elérte a célpontját.
Kelly Grieco, a Stimson Center vezető kutatója a Wall Street Journalnek úgy fogalmazott: ha a jelenlegi intenzitással folytatódnak a csapások és az elfogások, akkor az amerikai készletek szintje idővel a háború lezárásának egyik meghatározó tényezőjévé válhat. Mint mondta, a rakéták felhasználása jelenleg gyorsabb ütemben történik, mint ahogyan pótolni tudják őket.
Az amerikai vezérkari főnök már az Irán elleni első csapások előtt figyelmeztette az elnököt és a kormányzatot, hogy a csökkenő lőszerkészlet és az arab szövetségesek korlátozott támogatása kockázatot jelenthet a műveletek sikerére.
Dan Caine tábornok szerint egy nagyszabású Irán elleni hadművelet komoly kihívásokkal jár, különösen azért, mert az amerikai fegyverkészleteket jelentősen csökkentette az Ukrajna és Izrael számára nyújtott folyamatos fegyverszállítás. Hozzátette: egy ilyen konfliktust pusztán légi csapásokkal aligha lehet megnyerni.
A Pentagon már tavaly is jelezte, hogy több kulcsfontosságú fegyverrendszer készlete veszélyesen alacsony szintre csökkent. Emiatt mintegy 30 milliárd dolláros pótlólagos forrást kértek a kongresszustól új rakéták és elfogórendszerek beszerzésére, de a januárban elfogadott védelmi költségvetés csak részben biztosította ezt az összeget.
Az amerikai arzenál egyik legfontosabb eleme a THAAD rakétaelhárító rendszer, amelyet világszerte telepítenek a ballisztikus rakéták észlelésére és megsemmisítésére. A szakértők szerint ezeknek a készleteknek a fenntartása kulcsfontosságú, mivel a Közel-Keleten kívül például Dél-Korea és Guam területén is állomásoznak, elsősorban Észak-Korea és Kína elrettentése érdekében.
A légvédelem mellett a támadófegyverek készlete is gyorsan fogy. Az amerikai hadsereg jelentős mennyiségben használ Tomahawk cirkálórakétákat és repülőgépről indított precíziós fegyvereket.
Becca Wasser, a Center for a New American Security kutatója szerint Washingtonnak a jövőbeli konfliktusokra is gondolnia kell, amikor az iráni hadműveletek során felhasznált fegyverek mennyiségéről dönt. Szerinte egy esetleges amerikai–kínai háború első hetében például a Tomahawk-készletek szinte teljesen kimerülnének.
Index nyomán
Follow @jobboldalihirek