Magyar küldöttség próbál belépni Ukrajnába, ellenőriznék a Barátság kőolajvezetéket
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes vezetésével szerdán magyar delegáció indul Ukrajnába, hogy tárgyalásokat folytasson a Barátság kőolajvezeték újranyitásáról, valamint lehetőség szerint személyesen is megvizsgálja a vezeték állapotát.
Czepek Gábor a magyar–ukrán határon, Záhonynál jelentkezett be, ahol elmondta: „Január 27-e óta nem működik a Barátság kőolajvezeték, mivel Ukrajna leállította azt. Ez a vezeték kulcsfontosságú Magyarország számára, hiszen évente mintegy 5 millió tonna kőolaj érkezik rajta keresztül Oroszországból Ukrajnán át az országba.”
A miniszterhelyettes szerint a vezeték stratégiai jelentőségét két fő tényező adja. Egyrészt ezen keresztül jut el a kőolaj az ország legfontosabb finomítójába, a Dunai Finomítóba, ahol a Mol üzemanyagot állít elő, és ellátja vele a teljes magyar piacot. Másrészt az orosz Ural típusú kőolaj lényegesen olcsóbb a nyugati típusoknál. Az ebből származó árelőny az elmúlt négy évben mintegy 650 milliárd forintot tett ki. A kormány ennek egy részét adó formájában beszedte, és 500 milliárd forintot a rezsivédelmi alapba irányított, így az olcsó orosz kőolaj nemcsak az üzemanyagárak szempontjából, hanem a rezsivédelem fenntartásában is fontos szerepet játszik.
Czepek Gábor hangsúlyozta, hogy a közel-keleti konfliktus tovább súlyosbította az energiapiaci helyzetet: a tengeri szállítás nehezebbé vált, miközben Európa egyre komolyabb kőolajellátási problémákkal néz szembe. Ilyen körülmények között különösen nagy stratégiai előnyt jelent, ha egy ország csővezetéken keresztül is biztosítani tudja az energiaellátását. Magyarország szerinte azért került kedvezőbb helyzetbe, mert az elmúlt években következetesen kitartott a keleti energiaforrások megtartása mellett.
A miniszterhelyettes elmondta: Magyarország nem fogadja el a vezeték leállítását, ezért a kormány létrehozott egy küldöttséget, amelynek feladata a Barátság kőolajvezeték helyzetének feltárása. „A célunk, hogy meggyőződjünk a vezeték állapotáról, és megteremtsük az újraindítás feltételeit. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a kőolaj magyar tulajdon, és sem uniós, sem amerikai szankciók nem érintik. Ez a kőolaj nekünk jár” – fogalmazott.
A delegációt Czepek Gábor vezeti, tagjai között olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető, valamint egy energiapiaci elemző is szerepel. Feladatuk, hogy előkészítsék a vezeték újbóli megnyitását. A politikus arra is emlékeztetett, hogy a közel-keleti válság miatt a magyar kormány már kénytelen volt hozzányúlni a stratégiai készletekhez, és bevezetni a védett üzemanyagárat.
Czepek Gábor szerint a Barátság vezeték újranyitása ma már nem csupán magyar, hanem európai érdek is. A küldöttség ezért Pozsonyban már tárgyalt szlovák energetikai szereplőkkel és a szlovák kormány képviselőivel is. Szlovákia csatlakozott a kezdeményezéshez, és közösen levelet küldtek az Európai Bizottságnak, amelyben elemezték az energiapiaci helyzetet és a régió földrajzi adottságait.
A delegáció levelet írt az ukrán energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettesnek is, amelyben azt kérték, hogy nyissák meg újra a vezetéket, vagy legalább tegyék lehetővé annak műszaki vizsgálatát.
„Azért utazunk most Kijevbe, hogy erről a levélről tárgyaljunk, és érdemi párbeszéd induljon a tárgyalóasztalnál. Ez elsősorban magyar, de már európai érdek is. Nemcsak az ukrán energetikai vezetéssel szeretnénk egyeztetni, hanem a nagykövetekkel is, mert az európai energiaválság egyik kulcsa a keleti források újbóli megnyitása” – mondta.
Hozzátette: a küldöttség célja, hogy határozottan képviselje a magyar érdekeket, és elérje a Barátság kőolajvezeték újraindítását. „A magyar kormány – ellentétben a Tisza Párttal – abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti energiaforrásokat, nem pedig lemondani róluk.”
Index nyomán