Ördögi terv az Orbán-kormány ellen
Magyarország nemcsak a hadak, hanem a titkosszolgálatok keresztútján is fekszik
Öngyilkos küldetés
Ha a Tisza győz április 12-én, akkor elhárul az utolsó akadály az elől, hogy az Európai Unió katonákat küldjön a folyamatosan fogyatkozó ukrán egységek pótlására. Nemcsak magyarokat, de magyarokat is! Ördögi terv jegyében játszik össze az Orbán-kormány ellen Brüsszel és Kijev. Horváth József politikai és katonai elemzőt, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetőjét kérdeztük.
– Ostobaság-e, ha valaki azt mondja, a magyar parlamenti választás világpolitikai esemény lett? Adott esetben gazdasági és szövetségi viszonyrendszerek, háborúk sorsa múlhat rajta…
– Nem ostobaság. Az áprilisi választás eredménye az Európai Unió jövőjét is meghatározza. Pillanatnyilag Orbán Viktor és a Patrióták állnak ellen annak az őrületnek, ami eluralta Brüsszelt. A magyar választáson múlik, hogy sikerül-e visszaállítani a nemzetek Európáját egy új és színpadképes unióval, a kontinens hagyományaihoz igazodó értékrenddel. A törekvés egyes számú letéteményese ma a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök. El kellene tüntetni – mondja az Európai Bizottság. Nem véletlen az a veszett düh és az a sok pénz, paripa, amivel Brüsszel beavatkozik a magyar választásba.
– Ez úgy hangzik, mintha ön nagy földindulást, illetve fordulatot várna a Fidesz–KDNP győzelmétől…
– Gondoljunk csak utána: ha győz a Fidesz–KDNP, akkor 2027-ben ez erőt, lendületet adhat például Franciaországban Marine Le Pennek és pártjának, amely ott már a legnépszerűbb politikai erő. És ha ez így van, akkor az ukrán időablak is bezárul. Ezért akarják gyorsított eljárásban, még 2027-ben, a francia választás előtt felvenni Kijevet az unióba. Ne hagyjuk ki a szuverenista AfD-t se, amely Németország vezető pártjává vált, és elvileg esélyes arra, hogy a legközelebbi választáson átvegye a kormánybotot. És itt van még az Egyesült Államok is, ahol félidős választás lesz 2026 novemberében. Tudjuk, hogy Donald Trump rendszeresen hitet tesz a magyar miniszterelnök mellett, különösen annak nemzetállami politikája miatt. Ha most áprilisban az ellenzék győzne Magyarországon, akkor az a kudarc az amerikai elnök fejére is visszaszállna.
– Gyanús, Bécsből Kijevbe tartó ukrán pénz- és aranyszállítmányt kapcsolt le a NAV és a TEK. A fuvart egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok vezette, akinek a sajtóhírek szerint korrupciós vádakkal is színesített pályája volt. Nem sok egy kicsit az idegen ügynökökből Magyarországon?
– A hazánkkal szemben indított nagypolitikai támadássorozat, amit Kijev művel, döntő részben Brüsszelből rendelt bérmunka. A Barátság vezetékből jelentős bevételük származott, gázolajat kaptak vissza belőle, ráadásul rendszeresen megfúrták a csöveket, hogy közvetlen módon is olajhoz jussanak. Elzárták volna a csapot, ha nincs, aki azt mondja: csináljátok csak, mi majd kompenzáljuk a kieső pénzeteket? A Magyarországról és Szlovákiából érkező olaj még így is hiányzik Ukrajnának, hiszen dízellel mennek a harcjárművei, és amúgy is sok olajat fogyaszt a civil szférában munkába állított tengernyi aggregátor.
– A lefogott ukrán pénzszállítók… Nem a választások befolyásolására érkezett a kilenc kilónyi arany és a tenger pénz? Arról szólnak az újabb hírek, hogy Kijev anyagilag is támogatja a kormányváltásra készülő Tiszát. Milyen Btk.-paragrafust merít ki az efféle pénz elfogadása?
– Orbán Viktor azt mondta, hogy ki kell vizsgálni ezt az esetet. Egyébként arról beszélt nemrég, hogy a hazai titkosszolgálatok jelentést tettek neki ennek kapcsán, és ő arra kéri a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, hogy oldja fel a dokumentumot.
– Ez mivel járna? Csak jönne egy újabb tiszás botrány, vagy valamilyen komolyabb elszámoltatás is következne?
– Ha elfogadjuk, hogy a Tisza úgy vett át pénzt, hogy pontosan tudta, honnan származik, és ebből fedezi most a kampányát, az már a Btk.-ba ütközik. Azaz minősített eset lenne. Az említett szállítmány körül még nem világos semmi, csak az, hogy ha csak egy nyugdíjas tábornok kapcsán is, de jelen vannak az ügyben az ukrán szolgálatok. Persze, 2022-ben Amerikából és az unióból is érkeztek kampánypénzek, mindenekelőtt Márki-Zay Péternek postázva, alapítványi formába csomagolva. De nagyon más a helyzet akkor, ha a pénzt egy titkosszolgálat küldi. Mert az jól körülhatárolható politikai ellenszolgáltatást vár el.
– Milyen ügynökök vannak még Magyarországon? Nyilván nem az ukránok az egyetlenek…
– Sokan vannak, mert Magyarország nemcsak a hadak, hanem a titkosszolgálatok keresztútján is fekszik. A rendszerváltás óta nagyon sok szolgálat folytat nálunk harmadik országra irányuló tevékenységet. A rendszerváltás előtt, a hidegháború idején Bécs volt ennek a központja, de ez aztán átkerült Budapestre. Több szolgálat tevékenységéről is tudni, de jó részük nem a magyar érdekek ellen, csak Magyarországon ténykedik. Nyilvánvaló, hogy ezek a hálózatok azért árgus szemekkel figyelik a közelgő magyar választást, hiszen, mint az elején mondtuk, az most világpolitikai tényező lesz.
– Az ukrán hadsereg kezd kifogyni az emberből. Ráadásul 260 ezer katonája dezertált. Komoly veszteség ez is. Nem csak a létszám, hanem a morál tekintetében is. Azért erőlködik a magyar kormányváltás kapcsán Brüsszel, hogy többek között magyar dandárokkal pótolja őket? Nem csak Soros György gondolta úgy, hogy a kelet-európai seregeket kell az oroszok ellen küldeni, nyugati fegyverekkel?
– Többen is beszéltek, illetve írtak erről, azzal indokolva a tervet, hogy a keleti társadalmak még természetes módon gondolkodnak: szeretnék megvédeni a földjüket, a hazájukat, a családjukat, azaz abszolút motiváltak. És még inkább azok lesznek, ha folyamatosan az orosz agresszióval fenyegetjük őket. Beismerik, hogy Nyugaton kiirtották ezeket a reflexeket az elmúlt hetven évben az emberekből. Németországban például azt sugallta a sajtó és a korabeli média, hogy aki a hadseregben szolgál, az buta, lusta vagy neonáci. De lehet még nőgyűlölő és hímsoviniszta is. A sereg elit egységeinél nagy átvilágítást rendeztek két-három évente, hogy kiszűrjék a szélsőjobbos katonákat és a parancsnokaikat. Őket aztán hamar el is távolítják.
– Mire számít Brüsszel, kik indulnának meg? A balti államok most nagyon harciasak, a lengyelek pláne… De mit tesznek majd a csehek és a szlovákok, illetve kérdés az is, hogy ezúttal mennyi idő múlva váltana partot Románia.
– Azt gondolom, a cseh és a szlovák vezetés is igyekezne elkerülni a háborúskodást. A románok? Eleinte nem akartak csatlakozni a Trump-féle Béketanácshoz. De látták ott a magyarok szerepét, két hét múlva már kérték a megfigyelői státust. Megint végighúzták a nyugatiak a vasfüggönyt: ami ezen az oldalon van, az mind feláldozható, ez a Soros-elképzelés lényege. Amerika mindenesetre azt írja új nemzetbiztonsági stratégiájában, hogy a nyugati államokra jellemző migrációs politika és az iszlám terjedése okán Európa hamarosan kockázatot jelent majd az USA-ra nézve. A közép-európai államok hadba küldése amúgy eleve megakadályozná a térségbeli országok törekvéseit, például egy önálló szövetség létrehozását. A járvány után újra erősödő V4 ellen is kemény támadásokat intézett Brüsszel. Ne felejtsük el, hogy egy háború egységes akaratot, központi irányítást és szigorú vezetést igényel. És ez így mindjárt alkalmas is lenne az Európai Egyesült Államok létrehozására. Manfred Weber, az EPP elnöke már arról álmodik, hogy uniós zászló alatt mennek a katonák az ukrán frontra.
– Miért fontos még a centralizáción kívül Brüsszelnek a háború?
– Mert eddig 200 milliárd eurót költött úgy Ukrajnára, hogy annak semmiféle gyakorlati eredménye nincsen. A húsz szankciós csomag pedig tönkretette az EU Oroszországgal kiépített kereskedelmi kapcsolatait, és elvágta Európát az olcsó energiától, amely gazdaságának alapját adta addig. Az európai ipar mélyrepülésbe kezdett, a nemzetek életszínvonala pedig stagnál, de inkább már csökken. A háborúval előremenekül a brüsszeli elit, hogy elkerülhessen bármiféle számonkérést. Ráadásul még több pénzt követelne az európai emberektől, mondván, tartsanak ki, mert ha győz Európa, akkor kivételes üzleti lehetőségek nyílnak az ukrán és az orosz térségben a Nyugat előtt. És Kijev minden kölcsönt és hitelt visszafizetne, teszik hozzá, az orosz hadizsákmányból.
– Mit tud Brüsszel az erőviszonyokról? Mert mi nem a teljes orosz hadsereget és a teljes orosz hadipotenciált látjuk a színen… az atomfegyverekről ne is beszéljünk!
– Így van. Ráadásul Moszkva részéről semmilyen fenyegetés sem tapasztalható a Nyugat irányába, brüsszeli politikusok mégis azt mondják, hogy tíz éven belül mindenképpen megindul felénk az orosz gőzhenger. Ezzel igyekeznek elfogadtatni az unió háborús készülődését. Itt is fontos az idő, mert 2029-ben uniós választások lesznek, addig fenn kell tartani a hisztériát. De Brüsszel kibekkelné Donald Trump elnöki ciklusát is, mert ha Amerikában visszajönnek a demokraták, akkor Von der Leyen asszony és Manfred Weber fejében mintegy helyreállna a világ rendje.
– A magyar háborús részvétel milyen gazdasági terhekkel járna az országra nézve? Mert a háború, mint sokan leírták már, nagyon drága kaland…
– Nekünk akkor is gazdasági katasztrófát jelentene a háborús részvétel, ha Brüsszel azt mondaná, mindent ő finanszíroz. Ha az ország nem szenvedett volna jelentős vérveszteségeket a két világháborúban, és nem vándoroltak volna ki annyian, mint akik elhagyták az országot például 1956 után, ma jobb demográfiai helyzetben volnánk. Ilyen veszély is fenyegetne, nézzük meg, hogy járt Ukrajna: a felére csökkent a lakossága. És amiről nem esik szó, de mégis fontos, hogy akár hadszíntérré is válhatna az ország. Ki akarhatja ezt?
– Az ukránok! Nemrég azt mondták, hogy most már nem is két nap, hanem két óra alatt érnének a dandárjaik a Balatonra…
– Ezek otromba diplomáciai gesztusok, és még otrombább az, hogy életveszélyesen fenyegették a magyar miniszterelnököt. Ezt komolyan kell venni! De azt is, hogy amikor véget ér a háború, ukrán katonák maradnak irányítás, feladat, illetve cél nélkül. Lesz, akinek a családja is meghalt. Az ukrán propaganda pedig azt sulykolja majd, hogy a magyarok miatt vesztette el az ország a háborút. Vajon mi vár akkor Kárpátaljára?!
– Az ukrán elit sehogy sem akarja befejezni a harcot, tulajdonképpen a háborúból él, a háborús támogatásokból gyarapodik a vagyona. Miért adná fel mindezt? Hogy ezrek halnak meg a fronton? Kit érdekel?
– Ha elfogynak, és kitart az Orbán-kormány, kénytelenek lesznek befejezni. Azt nehéz megmondani, hogy miként zajlik majd az elszámoltatás, de jobb nem is belegondolni. Mert az biztos, hogy nem marad el a számonkérés az ukrán nép részéről sem.
– Háborús készülődés, Ukrajna EU-tagsága… Nem az iráni válság árnyákéban akarja Brüsszel felgyorsítani a folyamatokat?
– Lehetséges ez is. A másik, hogy szorítja Brüsszelt, illetve Kijevet az idő. Az iráni konfliktus megmutatta, hogy Amerika már a világ más részeire koncentrál. A rakéták, amik Izraelt vagy az Öböl menti államokat védik, nagyon hiányoznak most az ukrán fronton. Tudjuk, hogy ha kiürülnek Amerika fegyverraktárai, előbb azokat tölti fel, csak utána szállít Ukrajnának. Kijev tisztában van vele, hogy az orosz stratégiai tervezés is olvassa a kottát, és kihasználja majd az előálló helyzetet. Nem tréfálok, ha azt mondom, Zelenszkij most mindent a magyar kormány megbuktatására tesz fel. Mert a Tisza biztosan megszavazza Ukrajna EU-tagságát, ami egyben az unió háborús szerepvállalását jelenti, és máris kinn találjuk magunkat a csatatéren, az elesett és elszökött ukránok pótlásaként. Ha nem sikerül a magyar kormányváltás, Ukrajna összedől. De hát ezzel kezdtük: a magyar szavazatok világpolitikai súlyával.
– Mi történne a magyar katonákkal a fronton? Mekkora sereg jelenhetne meg Ukrajnában?
– A kelet-európai államok, mindenekelőtt a lengyelek közel 500 ezres hadseregével azért már látható erőt jelentenének. Kérdés, mennyi pénz és mekkora tartalékok állnának a vállalkozás mögött, ellenkező esetben hamar felmorzsolódna az egész armada. Van itt más érdekesség is. Épp az iráni konfliktus hozta felszínre ugyanis, hogy recsegnek-ropognak a NATO eresztékei. Spanyolország nem adja oda a támadáshoz a repülőbázisait? Amerika örök szövetségese, Nagy-Britannia bejelenti, hogy semmi köze a háborúhoz? Törökország is passzív maradt. Nagyon úgy tűnik, Amerika, a NATO vezető ereje sem avatkozna be Brüsszel Oroszország ellen vívott harcába. Strukturális és bizalmi válság van a NATO-ban. Öngyilkos küldetés lenne az ukrajnai bevetés.
Demokrata
Follow @jobboldalihirek