Régóta egyértelmű, hogy Magyar Péterék megszüntetnék a rezsicsökkentést, de most kiderült, hogyan is csinálnák – VIDEÓ
A Tisza Párt körül feltűnő közgazdászok és a párt politikusai hosszú ideje következetesen bírálják az alacsonyan tartott lakossági árakat.
Nem okozott különösebb meglepetést az a hétfőn nyilvánosságra került dokumentum sem, amely részletesen bemutatja, miként szakítaná meg a Tisza Párt Magyarország kapcsolatát az olcsó orosz kőolajjal és földgázzal. A tervezet egyik központi eleme a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagárak azonnali megszüntetése, de egyértelműen kirajzolódik az is, hogy az élelmiszerárakat mérséklő árréskorlátozásokat is kivezetnék.
A lakossági energiaárakat Európa legalacsonyabb szintjén tartó szabályozást 2012-es bevezetése óta folyamatosan támadja az ellenzék, és ebbe a sorba illeszkedik a Tisza Párt is. Bár Magyar Péter és gazdaságpolitikai szakembere, Kapitány István újabban azt próbálják hangsúlyozni, hogy megtartanák, sőt bővítenék a rendszert, korábbi nyilatkozataik és megszólalásaik ennek épp az ellenkezőjéről szóltak.
A rezsicsökkentés hatását jól mutatja, hogy egy átlagos, takarékos háztartás a téli hónapokban nagyjából 20 ezer forint körüli gázszámlát fizet, míg piaci árakon ugyanez a fogyasztás akár 75–80 ezer forintba is kerülne. A jelenlegi, emelkedő energiaárak mellett tehát a különbség többszörös.
Ennek ellenére a Tisza politikusai és a hozzájuk köthető közgazdászok régóta kritizálják a rendszert. Magyar Péter korábban egyenesen „humbugnak” nevezte a rezsicsökkentést, és úgy fogalmazott, hogy idővel le kell válni az orosz energiáról, ahogy azt az Európai Unió is elvárja.
A párt EP-képviselői is hasonló álláspontot képviselnek. Nem véletlenül, hiszen a Tisza az Európai Néppárt tagja, amelynek vezetése többször hangsúlyozta: Ukrajna támogatása elsődleges cél, ami nehezen egyeztethető össze az orosz energiahordozók használatával. Gerzsenyi Gabriella például arról beszélt, hogy a jelenlegi rendszer ebben a formában nem fenntartható, és kifogásolta, hogy az árak nem követik a piaci viszonyokat.
Az elmúlt időszakban ugyanakkor – a társadalmi támogatottságot látva – a Tisza kommunikációja változni kezdett. Kapitány István megjelenésével már arról beszéltek, hogy akár bővítenék is a rezsicsökkentést, ami sokakban kérdéseket vetett fel a korábbi kijelentések tükrében. Nemrég azonban maga Kapitány is világossá tette, hogy szerinte kevesebb állami beavatkozásra, kevesebb különadóra és árszabályozásra lenne szükség, mert az ilyen lépések hosszú távon nem működnek jól.
A párt vezetőinek szakmai háttere is ebbe az irányba mutat: több szereplő korábban multinacionális energiacégeknél vagy nemzetközi pénzügyi környezetben dolgozott, ahol a piaci alapú működés a meghatározó.
A Tisza környezetében megjelenő közgazdászok között is többen vannak, akik régóta kritizálják az állami árszabályozást. Bokros Lajos például következetesen a magyar gazdaságpolitika egyik legkárosabb elemének tartja a rezsicsökkentést, míg Kéri László szintén túlzónak és félrevezetőnek nevezte azt. Petschnig Mária Zita pedig általánosságban is károsnak tart minden állami árbeavatkozást.
A piaci megközelítést képviselő szakértők szerint a verseny hosszú távon alacsonyabb árakat eredményezne, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai – például az élelmiszerárak gyors és jelentős emelkedése – sokak szerint ennek ellenkezőjét mutatják. Nem véletlen, hogy a kormány jelenleg is fenntart bizonyos árréskorlátozásokat az alapvető termékeknél.
Összességében elmondható, hogy miközben a Tisza Párt kommunikációja időnként változik, a körülötte megjelenő szakmai és politikai álláspontok továbbra is inkább a piaci árképzés irányába mutatnak. A lakosság jelentős része ugyanakkor továbbra is érdekelt az alacsonyan tartott rezsiárak fenntartásában, különösen a jelenlegi, bizonytalan nemzetközi energiapiaci helyzetben.
Mandiner nyomán