Trump a NATO-t is belerángatná az Irán elleni háborúba
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában. Trump a Financial Times című brit üzleti napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott: helyénvaló lenne, ha „azok, akiknek előnyük származik a szorosból, hozzájárulnának annak biztosításához, hogy ott semmi rossz ne történjen”.
Trump said NATO could face a “very bad” future if US allies refuse to help the US secure the Strait of Hormuz during the Iran war.
“It’s only appropriate that people who are the beneficiaries of the Strait will help.”
Hirdetés “If there’s no response or if it’s a negative response I… pic.twitter.com/aWgZutdYu2
— Clash Report (@clashreport) March 16, 2026
Az amerikai elnök a hétvégén felvetette annak a lehetőségét, hogy „közös erőfeszítés gyanánt” Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Dél-Korea, sőt Kína is küldhetne haditengerészeti erőket a világ nyersolajellátásában kulcsszerepet betöltő, a teheráni rezsim által az iráni háború kezdete után lezárt Hormuzi-szoros hajóforgalmának újraindításához.
A Financial Timesnak nyilatkozva Trump kijelentette: ha erre a felvetésére „nem érkezik válasz, vagy negatív válasz érkezik, akkor a NATO nagyon rossz jövő elé néz”.
Hozzátette: az Egyesült Államoknak nem volt kötelessége, hogy segítséget nyújtson a NATO-nak az ukrajnai háborúban, mivel „Ukrajna több ezer mérföldre van tőlünk, mégis segítettünk. Most majd meglátjuk, hogy ők is segítenek-e nekünk”.
„Régóta mondom, hogy mi a rendelkezésükre állunk, ők viszont nem állnak a mi rendelkezésünkre. Nem vagyok bizonyos abban sem, hogy most segítenek-e” – fogalmazott az amerikai elnök.
Donald Trump szerint az Egyesült Államoktól eltérően, Európa és Kína erőteljesen függ az öbölmenti térségből importált olajtól.
Arra a kérdésre, hogy milyen segítséget vár a szövetséges hatalmaktól, azt mondta: bármilyent, amire szükség van a szoros újbóli megnyitásához, de mindenekelőtt aknamentesítő eszközöket, amelyekből Európában sokkal több van, mint az Egyesült Államokban.
Trump emellett európai kommandós egységek kivezénylésének lehetőségére is utalt, mondván: olyanokra is szükség van, akik „kiiktatnak néhány rosszakaratú embert az iráni partok mentén”.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok nagyon kemény csapásokat mér Iránra, és az irániaknak „semmijük nem maradt azon kívül, hogy tudnak egy kis bajt keverni a szorosban”.
A Hormuzi-szoroson keresztül olajat importáló országokról szólva azt mondta, mivel hasznot húznak a Hormuzi-szoroson zajló forgalomból, „illene, hogy segítsenek nekünk” a szoros ellenőrzésében.
Külön kiemelte Kínát olyan országként, amelynek segítenie kellene, mivel szavai szerint Kína a Hormuzi-szoroson keresztük szerzi be olajimportjának 90 százalékát. Hozzátette: túl késő lenne, ha Kína ezzel a döntéssel megvárná az áprilisra tervezett kínai-amerikai csúcstalálkozót.
Az amerikai elnök szerint Washington még a találkozó előtt szeretné tudni, hogy Kína miként dönt. Kijelentette: el is halaszthatja jövő havi pekingi látogatását.
🚨 TRUMP WARNS NATO 🚨
TRUMP SAYS HE IS ANGRY AT NATO FOR NOT SUPPORTING THE U.S. IN THE IRAN WAR.
“WHETHER WE GET SUPPORT OR NOT… WE WILL REMEMBER.”
HE ALSO SAID, NATO COULD FACE A “VERY BAD FUTURE” IF THEY REFUSE TO HELP.
HORMUZ IS CLOSED FOR… Show more https://t.co/A8ltOkLJbq pic.twitter.com/aCXVYyhlvU
— Money Ape (@TheMoneyApe) March 16, 2026
Donald Trump erőteljesen bírálta a brit kormány hozzáállását. Úgy fogalmazott: lehet, hogy Nagy-Britannia az Egyesült Államok első számú szövetségese, „de amikor kértem, hogy jöjjenek, nem jöttek”, aztán amikor „gyakorlatilag elsöpörtük Irán veszélyt jelentő képességeit, azt mondták, hogy jó, akkor küldünk két hajót”.
London már a háború elején komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, miután Keir Starmer brit miniszterelnök egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletekhez, és a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek.
Starmer ezt a tilalmat végül feloldotta, de az erről szóló döntést bejelentő alsóházi felszólalásában az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte, és kijelentette, hogy „kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni” Iránban.
A Financial Times kérdésére, hogy Oroszország segíti-e Iránt műholdas adatok átadásával az amerikai és az izraeli rakétaelhárító rendszerek elleni támadásokban, Trump azt mondta, hogy ezt nem tudja egyértelműen. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel az Egyesült Államok is segítette Ukrajnát, „nem mondhatjuk (Oroszországnak), hogy hé, mit csináltok, amikor mi ugyanazt csináljuk”.
Frissítés: német kormányszóvivő: az Irán ellen indított háborúhoz nincs köze a NATO-nak
Az Irán ellen indított közel-keleti háborúhoz nincs köze a NATO-nak – jelentette ki Stefan Kornelius német kormányszóvivő hétfőn arra reagálva, hogy Donald Trump amerikai elnök szerint a NATO-tagállamok közreműködésére is szükség lenne a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók védelmében.
Jürgen Hardt, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) külpolitikai szóvivője a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott hétfői nyilatkozatában azt mondta, Németországban pártokon átívelő konszenzus van abban, hogy európai hadihajók ne vegyenek részt a szoroson áthaladó hajók védelmében.
„Donald Trump nem vette figyelembe a háború elindításakor (…), hogy a hadihajók önmagukban nem lesznek elégségesek a keskeny vízi út biztosításához” – mondta. Hozzátette, hogy a régió partvonala sűrűn lakott, így Irán könnyen megtámadhatja őket szárazföldről aknavetőkkel vagy drónokkal. „Ezért azt javasolnám, hogy egyszerűen fogadjuk el a Hormuzi-szoros zárva tartását, amíg nem történik változás Iránban” – tette hozzá.
Johann Wadephul német külügyminiszter szintén elutasította vasárnap a szorosban való katonai beavatkozás lehetőségét.
A német kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokrata párt külpolitikai szakértője, Adis Ahmetovic a ZDF közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva hétfőn azt mondta, hogy Trump elnök „elszámította magát” az Irán ellen február 28-án elindított hadjárat kapcsán. „Eredetileg egy nagyon gyors és rövid háborút képzelt el, de ma már azt látjuk, hogy hetekig elhúzódik még a konfliktus”. Hozzátette: a német haditengerészetnek vannak ugyan speciális képességei, de jelenleg nem rendelkezik azzal a szükséges kapacitással, ami lehetővé tenné a részvételét egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén.
Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt elnöke az ügy kapcsán azt mondta, hogy a „kis német haditengerészetnek a Hormuzi-szorosban való, még egy EU-misszió keretein belüli bevetése is illuzórikus és rendkívül veszélyes lenne”, mert a területen való biztonságos áthaladás biztosítására még az amerikai haditengerészet sem képes.
(MTI nyomán)
Follow @jobboldalihirek